Bátor és Erzsébet - Stephen Frears: A királynő

  • Bánky Bea
  • 2007. január 18.

Zene

Lehet royalista egy munkáspárti vezető? Elképzelhető, hogy egy királynő bulvárlapoknak tetsző gesztusokkal, a politikai manipuláció eszközeivel kénytelen masszírozni a monarchia népszerűségét?

Lehet royalista egy munkáspárti vezető? Elképzelhető, hogy egy királynő bulvárlapoknak tetsző gesztusokkal, a politikai manipuláció eszközeivel kénytelen masszírozni a monarchia népszerűségét?

Történelmi filmet rendezni talán könnyebb, mint alig egy évtizeddel ezelőtt történt eseményt celluloidra álmodni. Előbbinél az esetleges hitelességbéli "tévedések" miatt legfeljebb a levéltárban megsárgult bizonyítékokat lengető történészektől várható felszólamlás. Utóbbira bárki panaszkodhat.

A sokat tapasztalt rendező, Stephen Frears mindenesetre most volt bátor azt boncolgatni, miért nem fejezte ki anno az együttérzését a sokkos állapotba került Anglia népének Tony Blair és II. Erzsébet királynő a Diana hercegnő halálát követő napokban. Úgy tudjuk, a trónt megrengette, a kormányfői bársonyszéket viszont jó időre stabilizálta akkor a közhangulat, amelyet részben a - saját közvetett bűnösségét nyilván jó mélyen átérző - bulvármédia gerjesztett, hogy lerázza magáról a népharagot, és a monarchiára tolja a felelősséget a leendő angol király anyjának haláláért. Frears szerint (s mit lehessen tudni) a tradíciókhoz mereven ragaszkodó, viktoriánus értékrend került ott összetűzésbe a társadalmi elvárásokkal, a közvetlenség és rugalmasság koncepciójával, amelyet nála Blair és az új Munkáspárt szimbolizál(t akkor).

Az archív felvételeket beépítő filmben szélesre tárul a Buckingham-palota, a skóciai Balmoral királyi "menedékház" és a Downing Street 10. összes függönye. Nincs is más dolgunk, mint Helen Mirren és Michael Sheen játékán keresztül megérteni fent nevezettek szempontjait.

A rendezőről persze régóta tudjuk: nem vak, hanem bátor, ugyanakkor a csetlő-botló, szerepébe fokozatosan beletanuló államférfiú és a jeges felszín megkapargatása után a finom érzékenység tüneteit produkáló uralkodónő szembeállítása önmagában nagyon is kevés lenne, s a lendületes forgatókönyvet is a hajára kenhetné a stáb Mirren és Sheen igyekezete nélkül, amelyet bizonyára az amerikai filmakadémia is bőkezűen fog jutalmazni - mintha az egészet direkt nekik csinálták volna, nagy bátran.

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.