Bátor és Erzsébet - Stephen Frears: A királynő

  • Bánky Bea
  • 2007. január 18.

Zene

Lehet royalista egy munkáspárti vezető? Elképzelhető, hogy egy királynő bulvárlapoknak tetsző gesztusokkal, a politikai manipuláció eszközeivel kénytelen masszírozni a monarchia népszerűségét?

Lehet royalista egy munkáspárti vezető? Elképzelhető, hogy egy királynő bulvárlapoknak tetsző gesztusokkal, a politikai manipuláció eszközeivel kénytelen masszírozni a monarchia népszerűségét?

Történelmi filmet rendezni talán könnyebb, mint alig egy évtizeddel ezelőtt történt eseményt celluloidra álmodni. Előbbinél az esetleges hitelességbéli "tévedések" miatt legfeljebb a levéltárban megsárgult bizonyítékokat lengető történészektől várható felszólamlás. Utóbbira bárki panaszkodhat.

A sokat tapasztalt rendező, Stephen Frears mindenesetre most volt bátor azt boncolgatni, miért nem fejezte ki anno az együttérzését a sokkos állapotba került Anglia népének Tony Blair és II. Erzsébet királynő a Diana hercegnő halálát követő napokban. Úgy tudjuk, a trónt megrengette, a kormányfői bársonyszéket viszont jó időre stabilizálta akkor a közhangulat, amelyet részben a - saját közvetett bűnösségét nyilván jó mélyen átérző - bulvármédia gerjesztett, hogy lerázza magáról a népharagot, és a monarchiára tolja a felelősséget a leendő angol király anyjának haláláért. Frears szerint (s mit lehessen tudni) a tradíciókhoz mereven ragaszkodó, viktoriánus értékrend került ott összetűzésbe a társadalmi elvárásokkal, a közvetlenség és rugalmasság koncepciójával, amelyet nála Blair és az új Munkáspárt szimbolizál(t akkor).

Az archív felvételeket beépítő filmben szélesre tárul a Buckingham-palota, a skóciai Balmoral királyi "menedékház" és a Downing Street 10. összes függönye. Nincs is más dolgunk, mint Helen Mirren és Michael Sheen játékán keresztül megérteni fent nevezettek szempontjait.

A rendezőről persze régóta tudjuk: nem vak, hanem bátor, ugyanakkor a csetlő-botló, szerepébe fokozatosan beletanuló államférfiú és a jeges felszín megkapargatása után a finom érzékenység tüneteit produkáló uralkodónő szembeállítása önmagában nagyon is kevés lenne, s a lendületes forgatókönyvet is a hajára kenhetné a stáb Mirren és Sheen igyekezete nélkül, amelyet bizonyára az amerikai filmakadémia is bőkezűen fog jutalmazni - mintha az egészet direkt nekik csinálták volna, nagy bátran.

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.