Beethoven koponyájának darabjait adományozták a Bécsi Orvosi Egyetemnek

  • narancs.hu
  • 2023. július 20.

Zene

A maradványokból talán kiderülhet, mitől vesztette el a hallását a zeneszerző.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem csütörtökön vehette át adományként Ludwig van Beethoven (1770-1827) koponyájának utolsóként fennmaradt darabjait – írta meg az MTI. A két darab tenyérnyi és tíz darab borsónyi méretű csontot 1863-ban, a világhírű zeneszerző újratemetésekor távolították el. A maradványokat utoljára az Egyesült Államokban őrizték.

A szaknyelvben Seligmann-töredékeknek nevezett csontok hitelessége körüli aggályokat az év végéig próbálják eloszlatni.

Franz Romeo Seligmann (1808-1892) bécsi orvos, orvostörténész és antropológus 1863-ban távolította el a maradványokat tanulmányozás céljából a zenei géniusz 1863-ban történt exhumálásakor.

Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy Beethoven már fiatal éveiben, amikor egészségi állapota romlásnak indult és kezdte elveszteni hallását, azt akarta, hogy halála után vizsgálják ki betegsége okát. A két nagyobb darab a nyakszirtcsontból, valamint a jobboldali halántékcsontból származik. A maradványok egyelőre nem tekinthetők meg, mivel a következő hónapokban még tanulmányozni fogják őket. Egyes amerikai kutatók ugyanis felvetették, hogy a koponyacsontok talán nem is Beethoventől származnak. Christian Reiter, a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki szakértője ugyanakkor erre vonatkozó tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy „semmi sem mond ellent annak, hogy a csontok valódiak lennének”.

A szakértő két bizonyítékot is felhozott állítása alátámasztására. Mint mondta, a megőrzött maradványok formája és a fűrésznyomok pontosan illeszkednek a Beethoven koponyájáról 1863-ban készített gipszlenyomathoz, amelyet a Bécsi Természettudományi Múzeumban őriznek. Másrészt az ezredforduló tájékán egy hajtincsen elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat során megemelkedett ólomszintet mértek. A koponyadarabokban szintén ezt tapasztalták. Reiter hangsúlyozta: sosem tették közzé, hogy a csontokban is megemelkedett ólomszintet találtak. Hozzátette, hogy szükség esetén a mostani vizsgálatok megismétlik ezeket a méréseket.

Mindeközben egy másik vizsgálat is zajlik, amely pontot tehet a vita végére. Néhány napja a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben DNS mintákat vettek a Seligmann-töredékekből, amit összehasonlítanak a Beethoven hajtincseiből kinyert örökítőanyaggal.

A végső eredményeket az év végéig várják. Reiter szerint akkor talán már tisztázhatják, hogy a zeneszerző miért vesztette el hallását és végül miben halt meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.