Lemez

Blue sPot: Százféle változatban

Zene

„Lassan meg kellene alapítani az Egymillióan a még több Cseh Tamás feldolgozás zenekarért csoportot” – egy zenészkolléga ironikusan így kommentálta a Facebookon a lemez megjelenését, és nekem is hasonló volt az első gondolatom. Persze a Cseh–Bereményi-életmű örök érvényű, így nem csoda, ha ennyi embert megihlet. Azonban a tisztelgések értékelésénél azt is figyelembe kell venni, mennyit adnak hozzá az eredetihez. Ha valaki csak korrektül eljátssza a számokat, az egy ponton túl egyszerűen kevés – pláne akkor, ha nemcsak élőben teszi, hanem egy egész stúdióalbumot szentel ennek a repertoárnak.

A Blue sPot lemezének erénye, hogy nagyon jól szól és csupa nagy sláger került rá (Budapest, A jobbik részem, Apa kalapja, Csönded vagyok, Illegalitásban stb.). De ebből adódnak a hiányosságai is: hallgatása közben nem lehet nem arra gondolni, hogy vajon miért is született meg, mi a létjogosultsága ennek a lemeznek? Az indoklás szerint az apropó egy jól sikerült koncert volt, ahol Cseh Tamás „harcostársai”, Földes László és Márta István is csatlakozott a zenekarhoz. Bárth János frontember ez után döntötte el, hogy felveszik a feldolgozott dalokat.

Bár unalmasnak nem nevezném a végeredményt, hiánypótlónak még kevésbé: nem érzem, hogy bármi pluszt adna, hacsak a teljes zenekaros hangszerelést nem tekintjük annak. Bárthnak még a hangszíne is hasonlít Cseh Tamáséhoz. Talán választhattak volna pár kevésbé ismert számot is a slágerek mellé, ebben a formában viszont nem más, mint egy ezerszer hallott best of válogatás.

Szerzői kiadás, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.