„Küldöm Önnek a Herceg Őfőméltóságához intézett kérvényemet, amint következik: »Főméltóságod már korábban kegyesen tudtomra adta, hogy nemcsak az eddigi béresgazda, Franz Nigst hegedűs, hanem úgyszintén Joseph Diezl tenorista részvételét az együttesben feleslegesnek tartja, sőt megparancsolta azt is, hogy az előbbitől két egyenruháját visszavegyem. Az előbbit illetően a legalázatosabban közölnöm kell Főméltóságoddal, hogy az eddig előadott operák második hegedűszólamában feladatát teljes megelégedésemre látta el, mint az egyetlen, aki a szekundot vezetni képes. Amennyiben őt elbocsátanánk, úgy a jövőben szüntelen aggodalom fenyegetne a becsúszó hibák miatt. (…)« Kérem, amennyiben a fentiekben bármi kivetnivalót talál, arról engem mielőbb értesítsen. Bízom abban, hogy kérésem az Ön tiszteletre méltó jellemének támogatásával meghallgatásra talál Őkegyelmességénél. (…) A közelgő ünnepekre minden jót, az óévnek boldog elmúlását s szerencsés újnak jövetelét kívánva maradok Nagy jó Uram legengedelmesebb szolgája…”
Lám, 1768-ban Haydn másodkarnagy így serénykedett a muzsikusai érdekében még közvetlenül karácsony előtt is, a hercegi titkárhoz, illetve általa magához kegyelmes urához intézve beadványát. Levélzáró jókívánságaira a 2020-as annus horribilistől búcsúzva mi is rászorulnánk, ám egyelőre csak remélhetjük, hogy valóban szerencsésebb idő köszönt ránk a Fischer Ádám vezényelte hagyományos újévi Teremtéssel (január 1., fél nyolc). A 2021-es koncert újra remek szólistákat ígér, továbbá a Dán Kamarazenekar és a Magyar Rádió Énekkarának együttműködését, persze csakis az internetes közvetítés számára.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
