dvd - NEVERMORE: THE YEAR OF THE VOYAGER

  • Kovács Bálint
  • 2008. december 11.

Zene

Az amerikai, power/thrash metalban remeklő Nevermore tizenhét éve létezik, jelentős részt érthető és hangos sikerek közt: nagy rajongótábor szerte a világon, világ körüli turnék, hét kiadott lemez. Ennek ellenére a zenekar eleddig egyetlen élő felvétellel sem rukkolt elő, pedig 2008-ban az ember hajlamos azt hinni, hogy ilyesmi már egyetlen komolyabb amerikai zenekarról sem mondható el.
Az amerikai, power/thrash metalban remeklõ Nevermore tizenhét éve létezik, jelentõs részt érthetõ és hangos sikerek közt: nagy rajongótábor szerte a világon, világ körüli turnék, hét kiadott lemez. Ennek ellenére a zenekar eleddig egyetlen élõ felvétellel sem rukkolt elõ, pedig 2008-ban az ember hajlamos azt hinni, hogy ilyesmi már egyetlen komolyabb amerikai zenekarról sem mondható el. Hasonlóképp vélekedhettek a seattle-i zenészek is - és beleadtak apait-anyait, hogy megszülessen a Year Of The Voyager.

Dupla lemezes kiadás, baromi igényes külsõ, több mint négyórányi zene (egy teljes, kétórás koncert és még tizenkét felvételnyi mazsolázás különbözõ fesztiválfellépésekrõl, na meg tonnányi videoklip), interjú Warrel Dane-nel, az énekessel (noha ez inkább csak a rend kedvéért lehet a lemezen - a határtalan izgalmak miatt legalábbis biztosan nem) és egy informatív füzet. Látszólag tehát egy végtelenül profi, minden igényt kielégítõ DVD-rõl van szó. Pedig nem.

Adott százhúsz percnyi koncertfelvétel Németországból - és úgy éljek, nincs egyetlen alkalom sem, hogy a kamera három másodpercnél többet idõzzön valamin (kilencven százalékban ráadásul szuperközeliben egy fél arcon vagy egy gitárnyakon). Oké, ez így marha jól reprezentálja a Nevermore zenéjébõl áradó energiát és azt a káoszt, amit kevés zenekar tud elõidézni a színpadon - mondjuk egy videoklip esetében. De két órába már csak bele kéne férnie egy-két színpadképnek, meg mondjuk hatvan soványka másodpercnek arra, hogy a dobos vagy a gitáros játékába feledkezzünk, végignézzünk egy szólót vagy bármi hasonlót. Ezek azok a dolgok ugyanis, ami miatt az ember rászán pár órát az életébõl egy koncertfilmre. Illetve szóba jöhet még a koncerthangzás is - azt meg a világ egyik leghíresebb producere, Andy Sneap barmolta el: olyan steril, hogy a legtöbb együttes stúdiólemezen is elkerülné.

EMI, 2008

** és fél

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.