Live Aid 40

Egy napig hősök

Zene

„Annyi dolgom van, mint Bob Geldofnak a Live Aid napján”, mondja Rob Fleming, a Pop, csajok, satöbbi című Nick Hornby-regény főszereplője. Az ír énekesnek valóban nem volt könnyű összehozni a zenetörténet talán leg­ambiciózusabb eseményét, a Live Aidet 40 évvel ezelőtt, 1985. július 13-án. Aki annak idején ott ült a képernyő előtt, az egy életre szóló élménnyel lett gazdagabb.

Az egész egy híradóműsorral kezdődött. 1984. október 23-án este a BBC tudósítója, Michael Buerk az etiópiai éhínségről számolt be. Bob Geldofot, a Boomtown Rats énekesét ledöbbentették a képsorok, és úgy érezte, hogy valamit tennie kell. Első körben egy karitatív jellegű kislemezben gondolkodott, és bevonta az ötletelésbe Midge Ure-t, az Ultravox frontemberét. A két zenész egy félkész Boomtown Rats-dalkezdeményt gyurmázott össze Ure egyik szerzeményével, és így született meg a Do They Know It’s Christmas? című szám. Geldof és Ure a dalt a karácsonyi piacra szánta, ezért sietniük kellett. Szóltak, akinek tudtak, de számos brit zenész éppen turnén volt vagy a tengerentúlon stúdiózott. De így is impozáns névsor kerekedett – a dalt Paul Young, Boy George, a Duran Duran, Phil Collins, a U2, a Spandau Ballet, a Status Quo és Paul Weller közreműködésével rögzítették, Band Aid néven.

Kiskarácsony, nagykarácsony

Nemrég felkerült egy film a dal készítéséről a YouTube-ra, abban egy riporteri kérésre George Michael a színfalak mögött elénekel pár taktust megjelenés előtt álló slágeréből, a Last Christmasből, amely George Michael és Andy Ridgeley duójának, a Wham!-nek, de a következő 40 év karácsonyainak is a legnagyobb slágere lett, ám megjelenésekor megrekedt a brit lista második helyén a Do They Know It’s Christmas? miatt. A Band Aid jelentőségét mutatja, hogy számos ország követte a példát, és 1985 első felében folyamatosan érkeztek a különböző nyelveken előadott segélydalok, amelyek közül a leghíresebb egyértelműen az amerikai sztárokat felvonultató We Are the World lett, Michael Jackson és Lionel Richie szerzeménye.

A Do They Know It’s Christmas? első körben két és fél millió példányban fogyott, ami nagyszerű eredménynek számított, de Geldof nem elégedett meg ennyivel. És amikor Boy George felvetette neki, hogy a kislemezt egy koncert is követhetné, ismét a tettek mezejére lépett. George Harrison 1971-es, Bangladesért rendezett segélykoncertje szolgált mintául, ami a formátumot illeti, ráadásul azzal a tanulsággal is járt, hogy egy jó koncert nem garantálja, hogy a támogatások célba érnek… Geldofnak erre is ügyelnie kellett. Az énekes először egy angliai helyszínben gondolkodott, aztán rájött, ha bevonja Amerikát, akkor meg tudja duplázni a jegybevételt. A választása a londoni Wembley-re, illetve a Philadel­phiá­ban található JFK Stadionra esett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.