"Ezek nem viccelnek" (Khaled)

  • 2001. augusztus 16.

Zene

Magyar Narancs: 1985-ig, az első orani rai-fesztivál megrendezéséig Algériában földalatti mozgalomként működött a rai. Milyen emlékeket őriz abból az időből?
Magyar Narancs: 1985-ig, az első orani rai-fesztivál megrendezéséig Algériában földalatti mozgalomként működött a rai. Milyen emlékeket őriz abból az időből?tíz diplomatikus percig a sajtónak is készséggel a rendelkezésére állt, és koncertjén ugyancsak a túlfűtött várakozásnak megfelelő sikerrel esett túl. Legfeljebb azon tűnődhettünk kicsit, hogy meddig terjed az arab zene arab zenészek és arab hangszerek nélkül.

Khaled: A rai szó azt jelenti, hogy vélemény, de hogy a föld alá kényszerült volna, azt nem mondanám, még ha nem kapott is kellő nyilvánosságot. A húszas évektől kezdve főleg ünnepeken énekeltek rai dalokat Algéria nyugati részén, ezért érződik rajta olyan erős andalúz befolyás. Később pedig a rock ´n´ rolléra emlékeztetett a története: a fiatalok a szerelemről és más személyes dolgokról énekeltek, a kormány pedig némi aggodalommal figyelte őket, hiszen egy muzulmán országban a szerelem említése félelmet keltett, vulgarizmusnak számított. A fiatalok nem tehették azt, amit akartak, ezért arról énekeltek, amit csinálni szerettek volna; arról, hogy joguk van lányokat csípni fel, alkoholt fogyasztani és így tovább. Ennyiben valóban a fiatalok lázadását fejezte ki ez a zene.

MN: 1988-ban a munkanélküliség, a szegénység és az egypártrendszer ellen tüntető fiatalság az ön egyik dalával vonult az utcára, ami azt jelzi, hogy radikálisabb politikai üzeneteket is közvetíteni tudott ez a zene. Meddig őrizte meg a rai a társadalmi szerepét?

K: A rai zene a tabuk lerombolásáról szól, ezért is azonosulnak vele olyan könnyen a fiatalok. Valóban, volt egy olyan számom, ami azt a címet kapta, hogy Menekülni. Igen ám, de hova?! Ez a dal arról szólt, hogy nem szabad elmenekülni, otthagyni a várost, az országot. Ilyen értelemben lehet politikai mondanivalója a rainak, de én szándékosan nem keverek politikát a dalaimba, hiszen ennek a zenének hagyományosan nem ez a szerepe. Más kérdés, hogy manapság egy énekes akkor is elkötelezett, ha csupán a szerelemről énekel; és azt is tudom, hogy noha távol tartom magam a politikától, mintegy a fiatalok szándékának, akaratának a követeként jelenek meg. Ez komoly felelősséggel jár, hiszen nemcsak Algériát képviselem, hanem az összes Maghreb-országot, a keleten élő arabokat és magát Afrikát is.

MN: Tudunk olyan rai-sztárokról, akiket arab fundamentalisták gyilkoltak meg. Ön érez-e ilyen fenyegetettséget?

K: Állandóan. Nem mondom, hogy nem félek, hiszen félek, ahogy a világ legnagyobb országa, az Egyesült Államok is fél a terrorizmustól. Ennek ellenére mindig mosolygok, próbálok úgy viselkedni, mintha nem lenne mitől tartanom, noha tudom, hogy ezek nem viccelnek. Muzulmánként én azt vallom, kizárt, hogy az Isten rendelné el a nők megerőszakolását, a gyerekek megölését. Nincs a világon olyan vallás, amely azt tanítja, hogy ölni kell. Ezek a terroristák valójában azért gyilkolnak, hogy ismertté tegyék magukat. Holott egy igazi muzulmán nem öl meg egy másikat.

MN: Magyarországon csak azok a rai-énekesek ismertek, akik Franciaországban élnek. Mi a különbség az európai és az algériai rai-színtér között?

K: Épp az a probléma, hogy csak azokat ismerik világszerte, akik Franciaországban működnek. Egy énekest, aki csak Algériában volt népszerű, és semmi köze nem volt a politikához, pusztán azért öltek meg, mert egy fiatal lány felment a színpadra, és szájon csókolta. Ezért olyan fontos, hogy ez a zene, dacolva a veszéllyel és a hipokritákkal, a szerelemről és a tabuk lerombolásáról szóljon.

Marton László Távolodó

(Köszönet Ádám Anikónak a tolmácsolásért.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.