Film - Becsukott szemmel - Carlos Saura: Fados

  • Szabó Ágnes
  • 2008. december 11.

Zene

Hagyjuk el most ezt a trilógiadolgot. Mintha az bármit is levonna egy film értékéből, ha nem társítjuk, kronologizáljuk vagy soroljuk minimum sógorsági viszonyba az illető szerző előző alkotásaival. Carlos Saura 2007-es tisztelgése a portugál fado zenei műfaj előtt akkor is megállja a helyét, ha nem mossuk össze a korábbi munkáival, a Tangóval vagy a Flamencóval. Szabó Ágnes

Hagyjuk el most ezt a trilógiadolgot. Mintha az bármit is levonna egy film értékéből, ha nem társítjuk, kronologizáljuk vagy soroljuk minimum sógorsági viszonyba az illető szerző előző alkotásaival. Carlos Saura 2007-es tisztelgése a portugál fado zenei műfaj előtt akkor is megállja a helyét, ha nem mossuk össze a korábbi munkáival, a Tangóval vagy a Flamencóval.

Azzal is nyugodtan vitatkozhatunk, hogy a Fados dokumentumfilm lenne. Inkább egy gyönyörűen konstruált és minden másodpercében koreografált zenés táncfilm (hogy ne mondjam, kalandfilm). Saura, mint előző hét életében, most is költőien és profin bánik a fényekkel, a színekkel és a hangulatfestő erőért sem kell a szomszédba mennie. Egészen biztosan nem úgy esett ez a projektuma sem, hogy fogta volna kicsiny videokameráját, és elsietett az Alfama negyedbe, hogy megörökítse a környék kocsmáinak és utcáinak messze földön híres fadói hangulatát. Nála minden nagyon is tudatosan és pontosan történik, beállítják a lámpákat, számít a dalok jól megválasztott sorrendje, fontosak a vakkeretek és a tükörfal színei vagy a tánc - ami egyébként nem a fado, hanem Saura sajátja, hisz a fado dalos, nem táncos műfaj.

A rendező mindeközben akkorát tiszteleg a fado előtt, hogy műve akár enciklopédikusnak tekinthető, nem hagy ki senkit a műfaj neves művelői közül. Jönnek csőstül a régi nagyokon át a modern reppelőkig; mindenki, aki számít.

Talán túl hosszú és így kicsit unalmas is a film - persze ha valaki fado- vagy Portugália-rajongó, nyilván elnézné és elhallgatná még órákig. Ám ha a csendes többség mégis bealudna a végére, garantáltan fel fog ébredni, mert a Casa de Fadosban játszódó jelenettől még a legérzéketlenebb fráternek is borsózni kezd az alkarja. A jelenet Lisszabon Bairro Alto - nálunk mondjuk a Liszt Ferenc tér - bármelyik fado éttermében nap mint nap megtörténik. A vacsora után egyszerre kihunynak a fények, felpislákolnak a gyertyák, és valaki azt kiáltja, hogy kuss! - na jó, csend! -, és akkor a másik feláll, és rákezd egy fadóra, aztán rá válaszként valaki megint feláll, és jön egy új fado, és így megy ez vagy tíz emberen át. A közönség nem tapsol, csak sír - s ez nem feltétlenül a portói bor hatása. A fadót Portugáliában minden korosztály szereti és műveli, a fado szent. És hogy mennyire az, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy csukott szemmel éneklik, mert az élet legbensőségesebb, legszebb és legszentebb dolgai, a szerelmes csók vagy a gyönyör pillanatának átélése is csukott szemmel történnek.

Az meg ugye nem is lehet vitás, hogy Carlos Saura becsukott szemmel is nagyon tud filmet csinálni.

Forgalmazza az Anjou Lafayette

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.