Emberünk némi famegmunkálás és pár akkordnyi komolyzene együttes hatására mégis beleszeret - mással legalábbis nem lehet magyarázni a meglepõ érzeményt, hõseink ugyanis alig beszélnek, ha mégis, akkor olyanokat mondanak, hogy "veszek festéket az ablakhoz", hosszú csend, "glicerinest vegyen", még hosszabb csend, "jó", majd mindenki megy a dolgára. Lassan, de biztosan bontakozó szenvedélyükrõl szavak helyett az eltitkolt tekintetek, az apró, tétova mozdulatok, a bátortalan érintések mesélnek. Történetük nem sok meglepetést tartogat, mégsem válik unalmassá - részben a nagyszerû színészi játék, részben a romantikusfilm-szabályzat elhagyása miatt. Mintha nem is filmet néznénk, hanem egy kulcslyukon lesnénk valami nagyon intim dolgot, ami biztosan nem ránk tartozik. Nincs drámázás, nincsenek nagy szavak, sem búgó hangú vallomások. Kicentizett szerkezet sincs; csak úgy történnek a dolgok, minden esetleges. A "szeretlek" szó párszor elhangzik ugyan, de sosem ott, ahol várnánk, csak a reggeli kávé mellé bekészített rutinként. A háromszög tagjai ugyanazzal a hallgatag melankóliával fogadják az egész életüket felbolygató történéseket, mint az ablakkeret elkorhadásának tényét. Az ácsmunkáról lényegesen több szó esik, mint a kapcsolatokról - azok csak mintegy mellékesen folydogálnak a semmibe. A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója **** és fél
Figyelmébe ajánljuk
A fejünkre nőttek
Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) mára köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.
Tökéletes egyenlőség
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
A rossz dolog
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Suttogó szó-képek
- Dékei Krisztina
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
Fejszék és haszonnövények
- Molnár T. Eszter
A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.
Vasárnap az írek elleni meccs pont addig tartott, ameddig
Megtörténhet-e, hogy egy körzetet, ahol tiszás és ellenzéki jelölt is indul, megnyer a Fidesz?
Mitől különleges a MáSzínház Ha én… című előadása?
Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál
- Domány András
„Oroszország nem megbízható partner, minden további ebből következik”
- Bod Péter

