Film - Ringlispíl történelmi háttérrel - Danis Tanovic: Cirkusz Kolumbia

  • Bori Erzsébet
  • 2011. június 23.

Zene

A bosnyák rendező a 2001-es Senkiföldje világsikere után két nemzetközi koprodukcióval (A pokol, Az igazság nyomában) állt elő, de most új filmjének hősével együtt visszatér szülőföldjére. A Cirkusz Kolumbia minden ízében jugoszláv film. Helyszíne Bosznia-Hercegovina, ideje 1991, az utolsó év, amikor még megvolna az ország (a szocialista szövetségi köztársaság hivatalosan 1992-ben szűnt meg létezni); jugoszlávok a szereplők, Yugók az autók, de a legjugóbb maga a film.

A bosnyák rendező a 2001-es Senkiföldje világsikere után két nemzetközi koprodukcióval (A pokol, Az igazság nyomában) állt elő, de most új filmjének hősével együtt visszatér szülőföldjére. A Cirkusz Kolumbia minden ízében jugoszláv film. Helyszíne Bosznia-Hercegovina, ideje 1991, az utolsó év, amikor még megvolna az ország (a szocialista szövetségi köztársaság hivatalosan 1992-ben szűnt meg létezni); jugoszlávok a szereplők, Yugók az autók, de a legjugóbb maga a film. Az édesbús történet, a néhol harsány, néhol érzelmes hangütés, a sajátos humor - ami gyakran bizonytalanítja el a nézőt, hogy mit vegyen viccre és mit komolyra - mind a hatvanas-hetvenes évek moziját idézik, mielőtt jött Kusturica, és belecsapott a lecsóba. A (nem földrajzi értelemben vett) Balkánban eleve van egy jó adag abszurd, kivált Nyugatról nézvést, ami Kusturica módján túlrajzolva már travesztia: elsőre még bejön, harmadjára kész csömör. Tanovic szerencsére visszafogja az agarakat.

Nagy kedvencünk, Miki Manojlovic ezredszer is remekül hozza az érzelmes szívű macsó állatot. ' Divko, aki egy köteg márkával, piros Mercivel, fiatal bombázóval és rajongott macskájával tér haza "németből" a szülővárosába, ahonnét húsz éve sietősen kellett távoznia. A film erre nem tér ki, de rövid számolás után az 1971-es horvát tavaszhoz, a Tito-rendszer elleni nacionalista felkeléshez lyukadunk ki, amit az is megerősít, hogy Divko egy háború után kivégzett usztasa fia, és a komcsik bukásáig kellett várnia a visszatéréssel. De most végre itthon van, húsz éve hátrahagyott feleségét és fiát karhatalmi segédlettel azonmód kipenderíti a házból, az asszonyt, Luciját egy szál otthonkában vezetik el, a tűzhelyen rotyog az ebéd, Divko megkóstolja és utánasóz, az évtizedes tetszhalálból ébredő rutinnal nyúlva a fakanálért és a fali sótartóba.

Az időpontnak azonban alaposan mellényúlt, amikor 1991 nyarát vélte alkalmasnak a repatriálásra. Az elszakadt Horvátországban kitör a háború, s Divko elképedve látja a tévében, hogy lövik Dubrovnikot (ez valójában majd csak ősszel kezdődik), ami arra az abszurd kijelentésre ragadtatja, hogy még a végén a mostari Öreg hidat is lerombolják. Bosznia-Hercegovinában még béke van, de hamar kiderül, hogy a szerbek még mindig nem tanulták meg a Monarchia-kori katonanótát, miszerint "Megállj, megállj, kutya Szerbia, / Nem lesz tied Hercegovina". Mert szerveződnek már a paramilitáris alakulatok, és puccs készül a Jugoszláv Néphadsereg helyi alakulatán belül is, természetesen szigorúan preventív célzattal, mielőtt még a horvátok mozgolódni kezdenének a Krajinában (a bosnyák-horvát határvidéken). Ezen történelmi háttér és sajátos kisvárosi vetülete előtt bontakozik ki a tragikomikus családi dráma, elveszett szerencsemacskával, apa-fiú konfliktussal, családon belüli szerelmi háromszöggel, amelyre a szerelmi négyszög lesz a megoldás.

A címbeli Cirkusz Kolumbia a város határában felejtett vurstli neve, amelynek öreg ringlispílje hasonló dramaturgiai szerepet kap Tanovic meséjében, mint Fábri Zoltán körhintája.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.