Film: Tarantino öregapja (Banditák)

  • - vadászbéla -
  • 2002. március 28.

Zene

Ahelyett, hogy ülnénk hosszú méla lesben, s várnánk a nagyvadakra: három egymást követő napon, három totál zártkörű előadással (ez milyen dolog) nyit a Bánk bán és az Uránia egyszerre, rá egy hétre itt a Széchenyi, mi javíthatatlanul járunk moziba, noha tudjuk, Bruce Willisről nem érdemes senkit lebeszélni, a hollywoodi parókakészítők meg viszonylag ritkán olvasnak Narancsot (járatják, de nem nagyon kapják, mert az antrax-szcéna kipattanása óta nagy a fejetlenség náluk a postán).
Ahelyett, hogy ülnénk hosszú méla lesben, s várnánk a nagyvadakra: három egymást követő napon, három totál zártkörű előadással (ez milyen dolog) nyit a Bánk bán és az Uránia egyszerre, rá egy hétre itt a Széchenyi, mi javíthatatlanul járunk moziba, noha tudjuk, Bruce Willisről nem érdemes senkit lebeszélni, a hollywoodi parókakészítők meg viszonylag ritkán olvasnak Narancsot (járatják, de nem nagyon kapják, mert az antrax-szcéna kipattanása óta nagy a fejetlenség náluk a postán).

Egyébként mindenki vigyázzon a fiatalokkal: harminc alatt ne bízz senkiben! Mentünk este a moziba, megnézzük Nyikoláj Kidmant (Más világ) aztán jól kiszerkesztjük. Jött szembe a Corvin-közben három jelzett korú személy, Pongi unokái nyilván, két fiú, egy lány. Amint melléjük érünk, a lány rárivall a pasijaira, hogy a vége milyen gáz volt, hogy kiderült, hogy mindenki meg volt halva, figyelj. Nos, nem kellett hozzá különösebb szakmai rutin, hogy kitaláljuk, minek a poénját lőtte le éppen a kis szuka.

Nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem csak úgy sztorizgatunk bele a nyomdafestékbe, ilyet sohasem is tennénk, nem fogják elhinni: meséljük a Bruce Willis-filmet, amit a másik helyett kénytelenek voltunk - hogynemondjam - választani. Erről szól: a felállásról (két pasi, egy csaj; a csaj ordít), a poénra végződésről mindenáron.

Julest és Jimet is évente cirka tizet csinálnak, ebből hat bűnügyinek látszó keretbe van foglalva, amiből ötször bankot rabolnak a hősök. Az első kifejezetten jó volt, (Butch Cassidy és a Sundance kölyök), a továbbiak nem annyira: lapzártánkig Bruce nekiveselkedése az utolsó, ám megvan bolondítva kicsit az egész.

Nyilván megkérték Tarantino öregapját, hogy írjon olyan vicces párbeszédeket, mint az unokája szokott. Ám a tata(rantino) még abban nőtt föl, hogy az a vicces, ami poénra végződik, a nagyon vicces meg poénnal is kezdődik, és elfelejtettek szólni neki, hogy ennek vége. Mi most szólunk, de már késő: tartunk tőle, hogy önöket is behajtotta a lelkükben ordítozó fruska az új Bruce Willis-filmre. Ne bánják, választhatták volna Schwarzeneggert is, az aztán az elmebaj!

- vadászbéla -

Forgalmazza a Best Hollywood

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.