Lemez

Hatalmas kések

The Knife: Shaking The Habitual

  • - minek -
  • 2013. június 23.

Zene

Az előző évtized első felében oly aktív The Knife testvérkollektíva (Karin Dreijer Andersson és Olof Dreijer duója) 2006 után hosszú alkotói szünetet tartott - már ami az albumkészítést illeti. Azért persze ne feledkezzünk meg a 2010-ben (többek között Mt. Sims és Planningtorock társaságában) elkészített Tomorrow, In A Year című, dupla cédényi zeneanyagukról, mely papíron egy Darwin életéről készült dán opera zenéje, de a maga nemében (monumentalitása és néha provokatív megközelítése dacára) tökéletesen és tartalmasan szórakoztató.

A most tavasszal kiadott Shaking The Habitualen ismerős lehet onnan a narrativitás különleges módja, akárcsak a hallgatók idejét tudatosan és huzamosan lefoglaló terjedelem. Kérdés persze, hogy fenn lehet-e tartani a figyelmet 98 percen keresztül - de a svéd testvéreknek egészen más céljaik vannak velünk. Az új lemeznek amúgy is vannak teljes mértékben fókuszált, tudatosan összerakott, a befogadás érdekében némi koncentrációt igénylő, ám ezért a lemez befogadóját megjutalmazó csúcspontjai - több is. A dupla album javarészt pulzáló, lüktető elektronikus tánczenéket tartalmaz - melyek közül még a szokásos műfaji sémákra (electro/pop, technó, house) leginkább hasonlítók is valahogy szabálytalanok. Egyrészt kihallani véljük azt, ami a Knife hangzását oly organikussá teszi: a szokásos szintihangzást felülíró barkácsmunkát, a hangszerré átalakított használati tárgyakat. Másrészt nagyon is érződik, hogy ugyanaz a kéz, amely izgalmas hangzásokkal jutalmazza a befogadót, néha büntetni is tud. Az első diszk végén elhelyezett Old Dreams Waiting To Be Realised 19 perces, fegyelmező jellegű drone-orgiája persze fakultatív. Aki meg akarja kímélni magát tőle, rögtön ugorhat a második részre, amely a dinamikus elektro/technopop számok mellett ugyancsak tartalmaz egy minimalista, repetitív elektroakusztikus darabot, a palagázkitermelésre utaló Fracking Fluid Injection címűt.

Az album valódi kohézióját mindenféle motorikus lüktetésen felül Karin Dreijer Andersson hol durván torzított, hol már majdnem tisztán megszólaló kántálása szolgáltatja. Nem is maga a felhozott témák sokfélesége újszerű, hanem az, hogy a genderkérdésről, az ökológiai válságról vagy éppen társadalomkritikáról úgy tud szólni, hogy ez szinte zökkenőmentesen belesimul a zene szövetébe: nincs annál szubverzívebb, mint amikor ellenállhatatlan lüktetés vagy éppen egy örvénybe rántó szintigrúv kíséretében kapunk a fülünkbe néhány gunyoros fricskaként prezentált szociális kommentárt. S ha kifejezetten slágerszerű dalt hiába keresnénk is a két plasztikkorongon, a Full Of Fire vagy Raging Lung típusú energiabombák kárpótolnak mindezért.

Rabid, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.