Lemez

Trio Bujdosó: Gold For Leslie

  • - minek -
  • 2013. június 23.

Zene

Bujdosó János kétségtelenül az egyik legkreatívabb magyar gitáros, aki számtalan formációban bukkant fel az idők során - hogy most csak a nálunk is többször méltatott Pop Ivant említsük. A Vajdovich Árpád basszusgitárossal és Németh Csaba dobossal alkotott, klubkoncertek során bizonyított triójának zenéje szinte zavarba ejtő nagyvonalúsággal nyúl vissza az utóbbi évszázad zenei forrásaihoz, a Gold For Leslie-t mégis összetartja a hangulatok finom egyensúlya és a hatásokat szintetizáló kompozíciós invenció.

A zömmel saját szerzeményeket rejtő szűk órás album a rembetika-összeállítások egyik elmaradhatatlan darabjával indul: a Sambanát persze az eredeti, szmirnai kávéházi tempójánál némileg gyorsabban és dinamikusabban játsszák. Aki azonban azt hinné, hogy kizárólagos ihlető forrásuk a húszas-harmincas évek zenéje, az téved - még ha reminiszcenciaként vissza is tér mondjuk egy-egy tangóbetét. Bujdosóékat leginkább a közelmúlt inspirálja, hogy ebből a jelenben rakjanak össze egy ellenállhatatlanul vonzó albumot.

Könnyed, de forró latin és közel-keleti ritmusok, dzsesszes futamok, maximális popzenei érzékenység - igazi fúziós rockzenét hallunk egy virtuóz gitáros (aki néha mandolint ragad) és remek kísérői előadásában.

A keleti, levantei motívumok némileg visszatérnek a Tiger Of Babel című számban (s egyébként a zárótétel Guarantee Of Quasiban is), hogy az meg egy hibátlan filmzenés darabnak, a címadó számnak adja át a helyét. A kompozícióknak rendre van elég terük a kibontakozáshoz, ugyanakkor ez a nagyvonalú témakezelés feszes kamarajátékkal párosul. Bujdosó elektromosra csak ritkán cserélt akusztikus gitárjátéka úgy lesz kifejező, érzelemteli és ötletes, hogy közben egy pillanatra sem hagyja magára társait - vagy pláne a hallgatóját.

Szerzői kiadás, 2012

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.