Lemez

Kettőt ér

Másfél: Merítés

  • - minek -
  • 2019. június 16.

Zene

A Másfél a kilencvenes évek elején tűnt fel a budapesti klubéletben, izgalmas, sok tekintetben formabontó zenéjével.

A Másfél a kilencvenes évek elején tűnt fel a budapesti klubéletben, izgalmas, sok tekintetben formabontó zenéjével. Akkor négyen voltak – ez többször változott –, a „primer” Másfél-hangzást Barnabás gitárjátéka, Lukács Levente zaklatottságában is dallamos szaxofonfutamai szabták meg, amihez a precíz és a közönséget jól megmozgató ritmusalap (Hegedűs János, basszus; Kalocsai Tamás, dob) járt. A későbbi formációk sem nélkülözték az izgalmakat. Emlékezetes például az 1996 és 2002 közötti időszak, amikor teljes jogú tagként velük zenélt a csellós Salamon Eszter. Ekkor többször próbálkoztak (részben példaképük, a holland Kong nyomdokain) vetítéssel kiegészített kvadrofon hangzással, így a fellépéseik vizuális oldalról is emlékezetessé váltak.

Az 1994-es Kínai náthától kezdve sorra készültek az emlékezetes, megszólalásban is kiemelkedő albumaik, a Viperagarzon (1996), a Katasztrófamámor (1998), az Angyaltojás (2000). Az ezredforduló után változott a felállás: jött Ujj Zoltán dobos, majd Sabák Péter basszusgitáros, közben Salamon és vele a csellófutamok távoztak. Eddigi utolsó stúdióalbumukon, a 2005-ös En Garde!-on az addig zömmel instrumentális folyamatzenét játszó zenekar a dalszerű megszólalással kísérletezett, mivel énekesük is lett Gaya Arutyunyan (Deti Picasso) személyében.

A most kiadott, a gazdag életműből szemezgető Merítés című válogatás több szempontból is érdekes tanulságokkal szolgál. Egy olyan korszakos zenekar életművét állítja új fénytörésbe, amely inaktív, élőben egy jó ideje nem értelmezi újra a saját repertoárját. De a lemez számai tökéletesen leírják a zenekar evolúcióját: hogyan alakult a kezdettől fogva eklektikus forrásokból (pszichedelikus és progresszív rock, punkjazz, dub, funk, ambient, savas elektronika, repetitív zenék stb.) táplálkozó Másfél-hangzás, és hogyan jutott el még több hatás asszimilálásával odáig, hogy már direkt elektronikus tánczenei (drum & bass) hatások is felbukkanjanak a zenéjükben. A Merítés esetében magának az analóg formátumnak is „jelentése” van, elvégre először lehet meghallgatni a Másfél zenéit vinilen; a 13 gondosan újramaszterelt szám pont kitölt egy dupla albumot, ráadásul exkluzív, ebben a formában kiadatlan darabok is hallhatók, mint az eredetileg negyedórás Hold rövidített változata, vagy a megelőző lemezen is szereplő Lengyel, ezúttal új, vokális verzióban. Annyi biztos, hogy a Másfél szerzeményei új kontextusba rendezve is lenyűgözik a hallgatót, a hangszerelési ötletek, kompozíciós megoldások máig ülnek, hangzásuk ma is frissnek hat. A dupla lemeznyi terjedelem is rendben van, egyszerűen kell egy koncertnyi idő, hogy alaposan belegabalyodhassunk a zenék szövetébe s a futamok, témák indáiba – rövidebb program tényleg elégtelenül kevés lett volna.

Mana Mana Records, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.