Lemez

Kettőt ér

Másfél: Merítés

  • - minek -
  • 2019. június 16.

Zene

A Másfél a kilencvenes évek elején tűnt fel a budapesti klubéletben, izgalmas, sok tekintetben formabontó zenéjével.

A Másfél a kilencvenes évek elején tűnt fel a budapesti klubéletben, izgalmas, sok tekintetben formabontó zenéjével. Akkor négyen voltak – ez többször változott –, a „primer” Másfél-hangzást Barnabás gitárjátéka, Lukács Levente zaklatottságában is dallamos szaxofonfutamai szabták meg, amihez a precíz és a közönséget jól megmozgató ritmusalap (Hegedűs János, basszus; Kalocsai Tamás, dob) járt. A későbbi formációk sem nélkülözték az izgalmakat. Emlékezetes például az 1996 és 2002 közötti időszak, amikor teljes jogú tagként velük zenélt a csellós Salamon Eszter. Ekkor többször próbálkoztak (részben példaképük, a holland Kong nyomdokain) vetítéssel kiegészített kvadrofon hangzással, így a fellépéseik vizuális oldalról is emlékezetessé váltak.

Az 1994-es Kínai náthától kezdve sorra készültek az emlékezetes, megszólalásban is kiemelkedő albumaik, a Viperagarzon (1996), a Katasztrófamámor (1998), az Angyaltojás (2000). Az ezredforduló után változott a felállás: jött Ujj Zoltán dobos, majd Sabák Péter basszusgitáros, közben Salamon és vele a csellófutamok távoztak. Eddigi utolsó stúdióalbumukon, a 2005-ös En Garde!-on az addig zömmel instrumentális folyamatzenét játszó zenekar a dalszerű megszólalással kísérletezett, mivel énekesük is lett Gaya Arutyunyan (Deti Picasso) személyében.

A most kiadott, a gazdag életműből szemezgető Merítés című válogatás több szempontból is érdekes tanulságokkal szolgál. Egy olyan korszakos zenekar életművét állítja új fénytörésbe, amely inaktív, élőben egy jó ideje nem értelmezi újra a saját repertoárját. De a lemez számai tökéletesen leírják a zenekar evolúcióját: hogyan alakult a kezdettől fogva eklektikus forrásokból (pszichedelikus és progresszív rock, punkjazz, dub, funk, ambient, savas elektronika, repetitív zenék stb.) táplálkozó Másfél-hangzás, és hogyan jutott el még több hatás asszimilálásával odáig, hogy már direkt elektronikus tánczenei (drum & bass) hatások is felbukkanjanak a zenéjükben. A Merítés esetében magának az analóg formátumnak is „jelentése” van, elvégre először lehet meghallgatni a Másfél zenéit vinilen; a 13 gondosan újramaszterelt szám pont kitölt egy dupla albumot, ráadásul exkluzív, ebben a formában kiadatlan darabok is hallhatók, mint az eredetileg negyedórás Hold rövidített változata, vagy a megelőző lemezen is szereplő Lengyel, ezúttal új, vokális verzióban. Annyi biztos, hogy a Másfél szerzeményei új kontextusba rendezve is lenyűgözik a hallgatót, a hangszerelési ötletek, kompozíciós megoldások máig ülnek, hangzásuk ma is frissnek hat. A dupla lemeznyi terjedelem is rendben van, egyszerűen kell egy koncertnyi idő, hogy alaposan belegabalyodhassunk a zenék szövetébe s a futamok, témák indáiba – rövidebb program tényleg elégtelenül kevés lett volna.

Mana Mana Records, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.