kiállítás - NATASA PAVLOVSZKAJA: ELHAGYATÁS

  • - jerovetz -
  • 2011. június 23.

Zene

A fiatal orosz fotográfus képei nagytotálban ábrázolják az egykori szovjet iparvidéket, a Donyec-medencét. Az ugyanabban a magasságban húzódó horizontvonal egyetlen látvánnyá avatja a nagyméretű képeket, ha ezt az installálás nem is segíti elő.
A fiatal orosz fotográfus képei nagytotálban ábrázolják az egykori szovjet iparvidéket, a Donyec-medencét. Az ugyanabban a magasságban húzódó horizontvonal egyetlen látvánnyá avatja a nagyméretû képeket, ha ezt az installálás nem is segíti elõ. Aprólékos kidolgozottságról tesz tanúbizonyságot a színhasználat: egyes képeken szinte küzdenek a színek, hogy megjelenhessenek, egy-egy távoli autó pirosa, egy tetõn megcsillanó hûvös kék tarkítja a vigasztalan, fekete-fehér tájat. Egyéb helyeken - például az elõtérben látható hulladékkupacon - a színes mûanyag szemét a legélénkebb, míg másutt a föld barnája, a növényzet halványzöldje sejteti az élet jelenlétét.

A távolság megdermeszti a vidéket, mozdulatlan egysége derealizálja - de a sorozat hatását pontosan az gyöngíti, ami az egész koncepciót életre hívta. Az elmúltra pusztán színtelenségével, illetve poétikus hasonlatokkal hivatkozik (szemétkupac, földhányás stb.), a totalitás élményét a táji kompozíció és a faktúra (házak, kerítések, növényzet) részletgazdagsága adja. A személytelenség azonban kétélû fegyver, mert elválasztja a táj szemlélõjét magától az élménytõl, és megfosztja a befogadástól. Ez a "megfosztottság" az igazi üzenet, és ezért szerencsétlen a magyar címe a kiállításnak - az eredeti cím (missing space - hiányzó tér) világosabb. Pavlovszkaja tulajdonképpen nem értelmez semmit, hanem a múlttal való együtt élés lehetetlenségére hívja föl a figyelmet. A szakadásra, amit nem foltozott be az idõ.

A mûvész azonban homályban hagy minket, hogy miért ennyi elembõl áll a sorozat; alighanem a végtelenségig folytatható a sor - néhány kép között csak a vizuális bonmot-k, a játékosság tesznek különbséget, és ez egyes darabokat a dekorativitás felé sodor: így veszélybe kerül a sorozat egysége, ami pedig Pavlovszkajának egyébként olyannyira fontos.

Nessim Galéria, július 1-jéig

***

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.