kiállítás - NATASA PAVLOVSZKAJA: ELHAGYATÁS

  • - jerovetz -
  • 2011. június 23.

Zene

A fiatal orosz fotográfus képei nagytotálban ábrázolják az egykori szovjet iparvidéket, a Donyec-medencét. Az ugyanabban a magasságban húzódó horizontvonal egyetlen látvánnyá avatja a nagyméretű képeket, ha ezt az installálás nem is segíti elő.
A fiatal orosz fotográfus képei nagytotálban ábrázolják az egykori szovjet iparvidéket, a Donyec-medencét. Az ugyanabban a magasságban húzódó horizontvonal egyetlen látvánnyá avatja a nagyméretû képeket, ha ezt az installálás nem is segíti elõ. Aprólékos kidolgozottságról tesz tanúbizonyságot a színhasználat: egyes képeken szinte küzdenek a színek, hogy megjelenhessenek, egy-egy távoli autó pirosa, egy tetõn megcsillanó hûvös kék tarkítja a vigasztalan, fekete-fehér tájat. Egyéb helyeken - például az elõtérben látható hulladékkupacon - a színes mûanyag szemét a legélénkebb, míg másutt a föld barnája, a növényzet halványzöldje sejteti az élet jelenlétét.

A távolság megdermeszti a vidéket, mozdulatlan egysége derealizálja - de a sorozat hatását pontosan az gyöngíti, ami az egész koncepciót életre hívta. Az elmúltra pusztán színtelenségével, illetve poétikus hasonlatokkal hivatkozik (szemétkupac, földhányás stb.), a totalitás élményét a táji kompozíció és a faktúra (házak, kerítések, növényzet) részletgazdagsága adja. A személytelenség azonban kétélû fegyver, mert elválasztja a táj szemlélõjét magától az élménytõl, és megfosztja a befogadástól. Ez a "megfosztottság" az igazi üzenet, és ezért szerencsétlen a magyar címe a kiállításnak - az eredeti cím (missing space - hiányzó tér) világosabb. Pavlovszkaja tulajdonképpen nem értelmez semmit, hanem a múlttal való együtt élés lehetetlenségére hívja föl a figyelmet. A szakadásra, amit nem foltozott be az idõ.

A mûvész azonban homályban hagy minket, hogy miért ennyi elembõl áll a sorozat; alighanem a végtelenségig folytatható a sor - néhány kép között csak a vizuális bonmot-k, a játékosság tesznek különbséget, és ez egyes darabokat a dekorativitás felé sodor: így veszélybe kerül a sorozat egysége, ami pedig Pavlovszkajának egyébként olyannyira fontos.

Nessim Galéria, július 1-jéig

***

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

A vad

Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! – skandálja fennhangon a Fiatal Demokraták Szövetségének ifjú gárdája, minden lehetséges fórumon – minél fiatalosabb az a fórum, annál jobb. Felmerül persze a kérdés, hogy milyen harcot is folytatnak ők?

A szuperhonpolgár

A lovagi rang modern kori megfelelője elsősorban az érdemet, a tehetséget és a köz szolgálatát jutalmazza, bár az is igaz, hogy odaítélésénél a lojalitás és a politikai megfontolás sem mellékes.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.

„Inkább elmennek betegre”

Időről időre felmerül, hogy Orbán Viktor és pártja adott esetben a rendvédelmi erőket is bevetné a hatalom megtartása érdekében. A nyílt erőszak alkalmazásának azonban számos akadálya van.