Zene

A New York-i Unsane 1998-ban tűnt el a szemünk elől, a miértekről két éve, a Lambhouse című vá-logatáslemezének füzetkéjében olvashattunk.

Emlékszem egy fotóra a Melody Makerből, a 70-es évek elejéről-közepéről, a Led Zeppelin fénykorából: Jimmy Page és Robert Plant kényelmesen hátradőlve ül a színpad előterében, valamelyik akusztikus gyöngyszemüket pergetik látható élvezettel.

Tegnapig a világ egyik (ha nem a) legnépszerűbb operájának két DVD-változata versengett egymással az elsőségért.

nyolc kis kritika

Végre elkészült a Bánat és irgalom magyarul.

"Vad, viharos éjszaka dühöngött Skócia nyugati partjai fölött. Ezen történetünk szempont-jából ugyan ennek különösebb jelentősége nincsen, miután történetünk nem Skócia nyugati partjain játszódik, hanem Írország keleti partjain. De azért ott is elég rossz idő volt."

Siránkozhatnánk - amúgy joggal is tennénk -, hogy mi a fenének kellett harminc évet várni Warhol katekizmusának magyarországi megjelenésére, de ne kezdjünk lamentálni mégse, mert sorsszerű és teljesen rendben lévő, hogy a szöveg csak most "ért ide".

Ha kívánják, letölthetik mobiltelefonjaikra háttérképnek Munkácsy Mihály festményeit (huszonegy alkotást) az Ásító inastól a Siralom-házig.

Nem voltam tagja soha az összetört női szívek zenés klubjának - bánatomban sokkal tökéletlenebb és egyszerűbb zenéket hallgatok, kevésbé választékos szövegekkel -, de mindig csodáltam Alanis Morissette makulátlan hangját és természetességét; azt, hogy egyáltalán nem érdekli, ha fokozottan intellektuális versszakaiban túl sok a szótag, és hogy nem okoz neki gondot, hogy felemelje a hangját a színpadon kívül is.

opera - könyv - koncert - film - színház - tévé - még egy film, és még egy koncert.

Öltönyös fegyvercsempészek és egyszerű, utcai maffiózók a szerencsés és kölcsönös megelégedésre lezajlott üzletkötés után keresztbeölik egymást, hogy csak egy bőrönd pénz és egy piros kamion marad utánuk, fegyverekkel a titkos raktérben.

A cím igencsak becsapós - a vadnyugaton játszódó francia kult-képregénynek nem sok köze van e mozgóképhez, hacsak annyi nem, hogy inspirációul szolgált hozzá.

A (rettenetesen hangzó) címben természetesen kérdés rejtőzik, nem is egy.

A maga módján meglehetősen perfekt darab Barta Lajos 1916-ban írott színműve.