Az egészségügy színvonalával és az utak állapotával a legelégedetlenebbek a magyarok

Belpol

A Policy Solutions közszolgáltatások megítélését vizsgáló kutatása szerint az elmúlt három évben az oktatás területén észlelték a legerősebb romlást az emberek, olyan közszolgáltatás pedig nincs, aminek tizenöt év alatt kiugróan javult volna a minősége az állampolgárok szemében. A megkérdezettek relatív többsége szerint a kormányváltás sok mindent megoldana.

A Policy Solutions által publikált kutatásokból az elmúlt években rendre az derült ki, hogy a magyar társadalom részéről jelentős igény mutatkozik az aktív állami szerepvállalásra, ezzel együtt pedig az állam által nyújtott színvonalas közszolgáltatásokra. A 2020-as évek válságainak tükrében különösen fontossá vált a kérdés, hogy mennyiben számíthatnak az emberek az állam segítségére, továbbá milyen minőségű közszolgáltatásokhoz jutnak hozzá az adóforintjaikért cserébe.

Az egyes területekkel kapcsolatos tapasztalatok felmérését még időszerűbbé tetette, hogy az utóbbi időszakban elsősorban botrányok, valamint a növekvő elégedetlenség miatt váltak közbeszéd tárgyává az állami szolgáltató szektor bizonyos elemei. A tanár- és diáktüntetések az oktatás állapotának romlására hívták fel a figyelmet, a kegyelmi ügy a gyermekvédelmi rendszer működésének visszásságait hozta felszínre, Magyar Péter tavaly nyári kórházjárása az egészségügy katasztrofális helyzetét mutatta be, az elmúlt hetekben pedig ismét bebizonyosodott, hogy komoly gondok vannak a közösségi közlekedés terén. Ilyen körülmények között valóban érdekes kérdés, hogy vajon mit gondolnak az emberek az állam, mint szolgáltató teljesítményéről.

A friss felmérés során a megkérdezetteknek 17 közszolgáltatás színvonalát kellett értékelniük. A válaszol alapján a magyarok 2025-ben az energiaszolgálatatásról (49 százalék), a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról (48 százalék), a szemétszállításról és a hulladékgazdálkodásról (47 százalék), a vízügyről (46 százalék), valamint a szennyvízelvezetésről és -tisztításról (45 százalék) vélekednek a legpozitívabban. Ezzel szemben öt közszolgáltatás esetében lényegesen többen voltak elégedetlenek az adott terület minőségével, mint ahányan pozitívan nyilatkoztak róla. A közmédiát a megkérdezettek 39 százaléka ítéli rosszul működőnek, míg a közoktatás minőségével 41, a szociális ellátórendszer színvonalával pedig 43 százalék elégedetlen.

A legnegatívabb megítélésű szolgáltatás 2025-ben a közegészségügy és az utak állapota. Mindkettő esetében 58 százalék az elégedetlenek aránya, míg csupán a válaszadók 19 és 18 százaléka nyilatkozott róluk pozitívan.

A Policy Solutions legutóbb 2022-ben vizsgálta a közszolgáltatások megítélését. Az akkori és a friss adatokat összevetve az látszik, hogy a három évvel ezelőtti eredményekhez képest a közoktatás helyzete romlott a legtöbbet a magyarok szemében: 10 százalékponttal nőtt az elégedetlenség.

A kutatásban azt is vizsgálták, hogy a magyarok szerint mely közszolgáltatások színvonala javult vagy romlott a legtöbbet 2010 óta. Sokat elárul az Orbán-rendszer állami szolgáltatásainak minőségéről, hogy a felmérés során egyetlen olyan terület sem akadt, amely a válaszadók több mint 20 százaléka szerint a „legtöbbet javult” kategóriába tartozna. A legkedvezőbb megítélés alá mindenesetre a közigazgatás és a hivatalos ügyek intézése esik, amit 17 százalék sorolt a leginkább javuló színvonalú területek közé, míg a dobogó második és harmadik fokára a honvédség és a katonaság (15 százalék), valamint az energiaszolgáltatás került.

Az elmúlt 15 év távlatában a válaszadók döntő többsége (56 százalék) szerint a közegészségügy színvonala romlott a legtöbbet, amit az utak állapota (36 százalék), a közoktatás (23 százalék) és a szociális ellátórendszer minősége követ (22 százalék).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.