A Policy Solutions által publikált kutatásokból az elmúlt években rendre az derült ki, hogy a magyar társadalom részéről jelentős igény mutatkozik az aktív állami szerepvállalásra, ezzel együtt pedig az állam által nyújtott színvonalas közszolgáltatásokra. A 2020-as évek válságainak tükrében különösen fontossá vált a kérdés, hogy mennyiben számíthatnak az emberek az állam segítségére, továbbá milyen minőségű közszolgáltatásokhoz jutnak hozzá az adóforintjaikért cserébe.
Az egyes területekkel kapcsolatos tapasztalatok felmérését még időszerűbbé tetette, hogy az utóbbi időszakban elsősorban botrányok, valamint a növekvő elégedetlenség miatt váltak közbeszéd tárgyává az állami szolgáltató szektor bizonyos elemei. A tanár- és diáktüntetések az oktatás állapotának romlására hívták fel a figyelmet, a kegyelmi ügy a gyermekvédelmi rendszer működésének visszásságait hozta felszínre, Magyar Péter tavaly nyári kórházjárása az egészségügy katasztrofális helyzetét mutatta be, az elmúlt hetekben pedig ismét bebizonyosodott, hogy komoly gondok vannak a közösségi közlekedés terén. Ilyen körülmények között valóban érdekes kérdés, hogy vajon mit gondolnak az emberek az állam, mint szolgáltató teljesítményéről.
A friss felmérés során a megkérdezetteknek 17 közszolgáltatás színvonalát kellett értékelniük. A válaszol alapján a magyarok 2025-ben az energiaszolgálatatásról (49 százalék), a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról (48 százalék), a szemétszállításról és a hulladékgazdálkodásról (47 százalék), a vízügyről (46 százalék), valamint a szennyvízelvezetésről és -tisztításról (45 százalék) vélekednek a legpozitívabban. Ezzel szemben öt közszolgáltatás esetében lényegesen többen voltak elégedetlenek az adott terület minőségével, mint ahányan pozitívan nyilatkoztak róla. A közmédiát a megkérdezettek 39 százaléka ítéli rosszul működőnek, míg a közoktatás minőségével 41, a szociális ellátórendszer színvonalával pedig 43 százalék elégedetlen.
A legnegatívabb megítélésű szolgáltatás 2025-ben a közegészségügy és az utak állapota. Mindkettő esetében 58 százalék az elégedetlenek aránya, míg csupán a válaszadók 19 és 18 százaléka nyilatkozott róluk pozitívan.
A Policy Solutions legutóbb 2022-ben vizsgálta a közszolgáltatások megítélését. Az akkori és a friss adatokat összevetve az látszik, hogy a három évvel ezelőtti eredményekhez képest a közoktatás helyzete romlott a legtöbbet a magyarok szemében: 10 százalékponttal nőtt az elégedetlenség.
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy a magyarok szerint mely közszolgáltatások színvonala javult vagy romlott a legtöbbet 2010 óta. Sokat elárul az Orbán-rendszer állami szolgáltatásainak minőségéről, hogy a felmérés során egyetlen olyan terület sem akadt, amely a válaszadók több mint 20 százaléka szerint a „legtöbbet javult” kategóriába tartozna. A legkedvezőbb megítélés alá mindenesetre a közigazgatás és a hivatalos ügyek intézése esik, amit 17 százalék sorolt a leginkább javuló színvonalú területek közé, míg a dobogó második és harmadik fokára a honvédség és a katonaság (15 százalék), valamint az energiaszolgáltatás került.
Az elmúlt 15 év távlatában a válaszadók döntő többsége (56 százalék) szerint a közegészségügy színvonala romlott a legtöbbet, amit az utak állapota (36 százalék), a közoktatás (23 százalék) és a szociális ellátórendszer minősége követ (22 százalék).
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
