Vágóhíd (Unsane: Blood Run)

  • Greff András
  • 2005. május 12.

Zene

A New York-i Unsane 1998-ban tűnt el a szemünk elől, a miértekről két éve, a Lambhouse című vá-logatáslemezének füzetkéjében olvashattunk.

A New York-i Unsane 1998-ban tűnt el a szemünk elől, a miértekről két éve, a Lambhouse című vá-logatáslemezének füzetkéjében olvashattunk. Ronda egy történet: az interjúkörútjával éppen Bécset érintő Chris Spencer gitáros-énekest katonának nézte két helyi antimilitarista surmó, és úgy összeverte az utcán, hogy majd' belerokkant. Spencernek hosszú hónapjaiba került, hogy egyáltalán újra járni tudjon - előbb a briliáns, az anyazenekar bluesosabb verziójaként leírható Cutthroats 9-projekttel dolgozta fel a traumáját (Cutthroats 9, 2000), aztán 2003 magasságában már úgy érezte, nem lehet teljes az élete, ha abban nem kap újra szerepet az Unsane. Zenekarát a legerősebb, az utolsó két lemezről ismert felállásában alakí-totta újjá: a dobos Vinny Signorelli, bőgőn meg az utóbbi években a Player's Clubbal ugyancsak kíméletlen zajterrort művelő Dave Curran vakar.

Az Unsane Dario Argento 1982-es filmjétől kölcsönözte a nevét, korántsem véletlenül: zenéje éppen olyan véres és stílusos, mint a jó nevű olasz majsztró jelentősebb munkái. A kilencvenes évek elején a noise-rock tán legfontosabb szereplője: egy egész oldalt be tudnánk tölteni azoknak a nevével, akik vígan építkeztek négy kiváló lemezének (Unsane; Total Destruction; Scattered, Smothered & Covered; Occupational Hazard) témáiból. Ám nem csupán ezért megkerülhetetlen. Egy Unsane-lemez végigülése ugyanis a legsúlyosabb élmények egyike, amit csak rockzene nyújthat. Töményen halálszagú zene ez. A három zenész nem engedélyez semmiféle kibúvót: nincsenek finomabb pillanatok, amelyek enyhíthetnék a megpróbáltatásainkat, és nincsen semmi túlzó gesztus vagy pátosz, ami lehetőséget adna arra, hogy ne vegyük őket komolyan. Az Unsane nem ijesztget, nem érdekli őt a túlvilág, a sátán. Ez a zenekar elegendőnek érzi, hogy szembesítsen minket a ki-terített test látványával, s mintha maguk a dalok nem volnának elegendők, megteszi ezt vértől iszamós lemezborítóival is. A végpontig merészkedik el tehát, és ez az új lemez, a Blood Run sem éri be kevesebbel. Kicsit tán több rajta a lassulás, mint az eddigieken, de amúgy minden a régiben: Chris Spencer fogja ütött-kopott, rozsdás Telecasterét, aztán gitárjának száraz hangjaival könyörtelenül a bőrünk alá hasít - majd oda, a nyílt sebbe beleüvölti az összes fájdalmát. Alig negyvenöt perc az egész, de benne van minden, amit sosem akartunk hallani a nagyvá-rosok sikátorairól.

Ez a helyzet. Láttunk mi már sokféle visszatérést, de az Unsane kambekkjénél méltóságteljesebbet még nem nagyon.

Relapse, 2005

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.