Koncert: A keresztapa fõztje (Maceo Parker)

Zene

Tavasszal lefújták Maceo Parker turnéját, mûteni kellett hirtelen. Most, köszöni, jól van. Úgy másfél hónapot tölt Európában, s szinte minden este fellép. Reggel beül a buszba, délután, ha minden igaz, megérkezik, aztán beállás, vacsora, koncert, szállás, majd elölrõl.

Tavasszal lefújták Maceo Parker turnéját, műteni kellett hirtelen. Most, köszöni, jól van. Úgy másfél hónapot tölt Európában, s szinte minden este fellép. Reggel beül a buszba, délután, ha minden igaz, megérkezik, aztán beállás, vacsora, koncert, szállás, majd elölről.

Nem tudom, hogy a hatvanegy éves Maceo mindezt hogyan bírja. De az biztos: az A38 hajón hibátlanul vasalt öltönyt viselt a zenekarával, és a színpadon töltött három órában dőlt belőlük a mosoly, nyoma sem érződött a fáradtságnak. Valamit nagyon megtanulhattak a profizmusról. Meg aztán funkyt nem is lehet leeresztve játszani.

H

Maceo Parker az Észak-carolinai Kinstonban született, nyolcévesen kezdett szaxofonozni. Ray Charleson, Hank Crawfordon, Cannonball Adderleyn és Charlie Parkeren nőtt fel, de nem kellett sok, hogy gyúrni kezdje a maga stílusát. Azt a funkysat, amitől James Brown hamarosan kifeküdt.

Brown először nem is Maceót, hanem Melvin nevű bratyóját, a dobost hallotta meg egy greensborói klubban. Egyből munkát ajánlott neki, de Melvin azt mondta, csak Maceóval együtt kapható. Hogy aztán Melvin meddig húzta Brownnal, azt nem tudom, Maceónak mindenesetre '64-től biztos helye volt a zenekarában. Persze neki sem lehetett könnyű. Brown ellen (az anyagi vagy szakmai összezörrenések folytán) nemegyszer fellázadtak a muzsikusai, Maceo is gyakran lelépett a következő tíz évben. Ekkor készítette, így készíthette az első önálló dolgait Maceo & All The King's Men néven: Doing Their Own Thing (1970), Us (1974), Funky Music Machine (1975), több "zendülő" társával közösen. Mégis, a távolból nézve azt mondhatni, hogy Maceóra számíthatott Brown. Együtt voltak a legerősebb korszakában - Say It Loud, I'm Black and I'm Proud, Sex Machine, Get On The Good Food, Payback, Hell albumok -, és a nyolcvanas évek közepén is mögé állt, amikor a lemerült Brown újra próbálkozott.

Közben persze kijárt egy másik iskolát is, a George Clinton-féle (dzsessztől, rocktól, pszichedéliától, őrülettől fortyogó) P-Funkot. Clinton zenekaraiba, a Funkadelicbe és a (poposabb) Parliamentbe több tekintély is átnyergelt Brown legendás kíséretéből, a JB's-ből, köztük a pozaunos Fred Wesley, a szaxofonos Pee Wee Ellis és a basszeres Bootsy Collins. Hogy ezután hányféle Clinton- vagy Collins-albumon szerepeltek együtt, azt most hagynám, az viszont érdekes, hogy tizenöt év múlva, az első igazi Parker-szóló-albumon is játszott Wesley, Ellis és Collins. Az 1990-es Roots Revisited ugyanis nem funky-, hanem dzsesszlemez volt, más kérdés, hogy Parker gyökerei nem a bebopban, hanem a rhythm and bluesban és a soulban kapaszkodtak meg. Aztán nem volt megállás, egymást érték a funky- és dzsesszalbumok: a Mo Roots (1971) és a Southern Exposure (1993) a dzsesszes, a Life On Planet Groove (1992), a Funk Overload (1998), a Dial Maceo (2000) és a Made By Maceo (2003) a funkys körbe való.

H

A Life On Planet Groove borítóján olvasható az a szlogen, ami a Maceo-koncertek "védjegyévé" vált a mai napig: "Két százalék dzsessz és kilencvennyolc százalék funk!" Ez most a hajón sem volt másképp, de amúgy is érdemes elidőzni ennél a koncertlemeznél, hiszen egyedül a Planet Groove kárpótolhatja azokat a veszteseket, akik lemaradtak Maceo fellépéséről. A stúdiólemezek lekerekített, három-négy perces felvételei legfeljebb sejtetni tudják, hogy (ugyanazok a számok) mire lehetnek képesek tíz-tizenöt perc repülési idő esetén. A felállás és a repertoár változott '92 óta, de a hangulat és az íz ugyanaz maradt: funky old school, James Brown fénykorának elementáris modorában.

Mégsem gondoltam, egyáltalán nem gondoltam, hogy Maceo James Brown tollaival ékeskedik. Amikor a klasszikusait énekelte-fújta, akkor sem. Nem is tudom, hogy van ez valójában. Mintha valamikor, csiki-csuki módon, James Brown dolgait Maceo követte volna el... És most ne "lenyúlást", hanem valami különleges kölcsönhatást tessenek érteni ez alatt.

Maceo Parker sokakkal dolgozott már, akik nála "nagyobb sztárok", vagy a funky modernebbnek tetsző stílusait művelik. (De La Soul, Prince, Living Colour, Red Hot Chili Peppers, Keith Richard, Bryan Ferry s így tovább.) Amikor lemezt készít - mint például a Dial Maceo címűt -, alkalmasint maga is belesimul a széljárásba, de egy koncert mégiscsak más. Olyankor marad a keresztapák főztjénél.

Azokat a múlhatatlan időket idézve fel, amikor funkyt kezdtek játszani olyan dzsesszzenekarok, mint a War, az Earth, Wind & Fire, a Kool and the Gang. Vagy Miles Davis, akinek a szellemét többször is lebegni hallottam a színpad fölött. "Ez igen, csettintgetett, micsoda szólók!" - Na ja. Maceo altszaxijához Greg Boyer pozaunja és Ron Tooley trombitája... - tiszta sor. De a Hammond, a két gitár, a dob és a vokál is abszolút tuti. Förszt klassz. És egyáltalán, fantasztikus minőség. És baromi meló.

Hogy mondjam, nehéz dolga van ma egy tánczenekarnak, ha be akar engem kajálni. Éjszaka csomó vezetés, szóval pia nuku, meg hát öreg is vagyok, fehér is vagyok, görcsös is vagyok - XXL macerás eset. Funkyt meg, ugye, nem lehet leeresztve hallgatni. De itt nem volt mese. Maceónak megadtam magam.

Marton László Távolodó

A38 hajó, október 19.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.