MaNcs, XVI. évf. 44. szám (2004-10-28)
A kiváló Lõrincze Lajost, a magyar nyelv jó ismerõjét és mûvelõjét már emlegettem. Mindig érdemes volt odafigyelni arra, amit mond (pláne azt a jó zamatos beszédét volt élvezet hallgatni). De bármilyen sokat tudott a nyelvrõl, azon alighanem sose gondolkozott el komolyan: mire való a nyelv, és mire nem való. Ezt nem rovom föl neki (nem tetszelgett õ valami tudósi szerepben), meg aztán sokan vannak ezzel így.
Egy Duna-parti csónakházban csak a jó Duna-víz (mely simogat) az igaz: a csónak kielboot, kajak vagy kenu, de leginkább egyik sincs; K. Dezsõ kajakja évek óta porosodik a - lám, mégiscsak - csónakházban, vízre már soha. K. Dezsõ inkább a partról nézi a fiatal versenyzõ(nõ)ket, mint eveznek a Gubacsi híd s egy új világ felé. A ház pedig szerény szárazföldi kabin, hivatalosan üdülõszoba, öt négyzetméter az egész, asztal, szék, hûtõ nyárra a söröknek, teáskanna õszre, kávéfõzõ, emeletes ágy, ha jönne valaki.
Tavaly márciusban lépett hatályba az a jogszabály-módosítás, amelynek eredményeképpen a csekély mennyiségû illegális drog birtoklásán rajtakapott személyek a büntetõeljárás alternatívájaként ismét széles körben választhatják az ún. "elterelést": a hat hónapig tartó megelõzõ vagy terápiás programban való részvételt.
Háborog a piac, a liberális lapok együtt hõzöngenek a Magyar Nemzettel, az MNB pedig napról napra pesszimistább. Mindez annak következménye, hogy néhány szocialista képviselõ módosítaná a jegybanktörvényt, kormányzati delegáltakat küldene a Monetáris Tanácsba. A javaslat még azok szerint is káros, akik szerint Járai Zsigmond csapnivaló jegybankelnök, a Monetáris Tanács pedig rossz döntéseket hoz.
Az Alkotmánybíróság keddi ülésén elutasította azokat a kifogásokat, amelyeket az Országgyûlés szeptember 13-i, a kettõs állampolgárságról szóló ügydöntõ népszavazást elrendelõ határozata ellen nyújtottak be. Ezzel elvileg megnyílt a lehetõség arra, hogy december 5-én a polgárok ne csak a kórházak privatizációjáról, hanem errõl a kérdésrõl is véleményt nyilvánítsanak. A józan megfontolás - a takarékosság - azt diktálja, hogy az államfõ kétkérdéses referendumot írjon ki. (Egy népszavazás körülbelül 3 milliárdba kerül az adófizetõknek.)
Novák Dezsõ vallomása, miszerint tizenhat éven át szolgálta a III/III-as ügyosztályt, nem ért minket meglepetésként. Augusztusban Tischler János történész a Rubiconban publikált egy jókora csokrot "Nemere" besúgói jelentéseibõl. Ezek alapján minden futballõrült beazonosíthatta õt (az egykori csapattárs Varga Zoltán korábbi interjúja csak célozgatott, többeket is alaptalan gyanúba keverve).
Bár az erdélyi magyarság döntõ többsége továbbra is a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) bízná politikai képviseletét, soha nem volt ennyire bizonytalan a párt parlamentbe kerülése. A november 28-i általános választásokon egyetlen más magyar szervezõdésnek sem lenne esélye az 5 százalékos bejutási küszöb meghaladására, ám - fõleg a magyarok alacsony részvétele esetén, ami korántsem kizárt - elvihetne annyi voksot az RMDSZ-tõl, hogy a közösség végül parlamenti képviselet nélkül marad. Ami miatt a szövetség erdélyi ellenfelei, illetve azok magyarországi támogatói - ki tudja, miért - egyáltalán nem bánkódnának.
Bár John Kerry, a demokraták elnökjelöltje jól startolt (az év eleji elõválasztásokon és a liberális konventen is felettébb meggyõzõ volt), egyre kényszeredettebben mosolyognak kampányrendezvényein a mögötte tapsoló támogatói. Hiába maradt alul Bush mindhárom tévévitában, mégis komoly esélye van az újrázásra.
November 4-7. között tartja tisztújító gyűlését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A főleg az egyházi iskolák küldötteinek támogatásával megválasztott jelenlegi elnök nem indul újra. Kérdés, hogy - jó néhány ciklus után - befut-e idén a nagy állami egyetemek jelöltje vagy a sok kicsi akarat érvényesül megint.
Több mint öt évig tartó nyomozás után a múlt héten megkezdõdött Princz Gábor egykori Postabank-vezérnek és hat társának a büntetõpere. A bank volt elnök-vezérigazgatóját különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezeléssel vádolja az ügyészség. Az eljárás tétje nem más, mint hogy a már több csatát elbukott Princz végül a háborút is elveszti-e és börtönbe megy, vagy megnyeri a döntõ ütközetet és felmentik.
Tudomást veszünk róla vagy sem, B. Diána mint "filozófus" nem a semmibõl bukkant elõ. Zagyvaságait a "magyarságról" egy élõ és hovatovább virágzó szubkultúra böfögte fel a reflektorfénybe. A "hivatalos" történettudomány, nyelv- és irodalomtörténet, régészet és a többi mellett vagy alatt rejtõzõ mikrokozmoszt lapunk cikksorozatban mutatja be.
Egy éve alakult párttá a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JMM). Vasárnap a párt vezetõi az elmúlt idõszakot értékelték és a novemberi idõközi választásokra izzították támogatóikat, amikor is a Jobbiknak a tervek szerint a hazai közélet harmadik erejévé kellene válnia.
BOOKER-DÍJ The Line of Beauty címû regényével a képünk bal oldalán látható Alan Hollinghurst nyerte az idei Man Booker-díjat: a legnagyobb presztízsû brit irodalmi elismerés 50 ezer fonttal és a mû iránti érdeklõdés hatalmas növekedésével jár. A nyertes regény olvasói a Thatcher-korszak Angliájába térhetnek vissza, és elmerülhetnek egy bizonyos Nick Guest homoszexuális kapcsolataiban: az Oxfordban végzett fõhõs elõbb egy fekete tanácsi alkalmazottal, majd egy kokainista milliomossal folytat szenvedélyes viszonyt.
Digitális forradalom Az '56-os Intézet a forradalom és a Kádár-korszak személyes történeteinek digitalizálásával új tartalomszolgáltatást indított a www.rev.hu címen - adta hírül a Múlt-kor történelmi portál. A korszakot személyes sorsával felidézõ negyven emlékezõ adatbázisában megtalálhatók Kende Péter, Karátson Gábor, Ujlaki Dénes, Ungváry Rudolf, Vásárhelyi Miklós és Wittner Mária személyes történetei is.
Az 1942 és 1992 között játszódó A fényképész utókora egyik színtere ismét a korábbi kötetekbõl (Jadviga párnája,1997; Milota, 2002) megismert Békés megyei falu. A fülszöveg máris trilógiát emleget. Okkal vajon?
Peter Handke a máma írónőjének nevezte, s ez kétségkívül találó megállapítás. Elfriede Jelinek ma-író, manapság-író, mégpedig a szónak hatvannyolcas, politikától duzzadó értelmében: jóformán minden, amit ír, és minden, amit tesz, közélet - művészetének ugyanis lételeme a provokáció. S ezt idestova több mint harmincnégy éve bírni szuflával, bizony nem kis teljesítmény.
Paul Auster napjaink egyik legjelentõsebb tengerentúli szerzõje, méltatói szerint a legeurópaibb amerikai író, az olvasók körében pedig valóságos kultuszfigura. Könyveit több mint húsz nyelvre lefordították, hasonlították már Kafkához és Becketthez, Franciaországban pedig állítólag még a taxisofõrök is megismerik a komor tekintetû brooklyni egzisztencialistát. Talányos, intellektuális regényeiben visszatérõ kérdés a sors és a véletlen szerepe.
A szerzõ, Halász Péterék egykori társulatának tagja késõbb mint filmrendezõ-forgatókönyvíró jelentkezett, és majdnem ötvenévesen adta ki elsõ verseskötetét, mely harminc év termését tartalmazza.
A félhomályban nyolc ember. Egy szál brácsa adja az egyenletes lüktetést lépteink alá, míg elfoglaljuk helyünket a Merlin meredek nézõterén. A hangközök enyhén disszonánsak, de a hozzájuk társuló szöveg nélküli énekhanggal együtt mégis egyfajta egységet alkotnak.
A TV 2 csatornán immáron hosszabb ideje jelentkezõ Napló a jelenkori Magyarország egyik legsikeresebb televíziós vállalkozása. A rendszeresen sugárzott mûsorok között a nézettségi mutatók alapján talán a legsikeresebb. Manapság, amikor televíziós társaság televíziós társaságnak a farkasa, s egymást múlják felül utánzásban a piacvezetõk, amikor mindenki egy és ugyanazon sávban kíván milliomosokat gyártani, mindenkit mindenkivel szembesíteni, szóval ebben a korban nem is értjük, miért nem próbálja meg senki klónozni a Naplót. Mûsorvezetõ, mint a pelyva, a téma az utcán hever, adásidõ is akadna. Hát akkor?
Nagy Imre nevét az '56-os forradalom után harminc évig ki sem lehetett mondani. Nem szerepelt a nyilvánosságban. Száj elé tett mutatóujj követte a szót, ha róla beszéltek. Mégis tudta mindenki, hogy ki õ. Csak a testét sikerült elpusztítani, szellemén nem fogott semmi. Aztán a tiltás véget ért. A rendszerváltás óta - a naptár szerint - tizenöt év telt el, mondtak róla mindenfélét. Ám neve kapcsán máig is a várakozás ötlik fel elõször, annak a harminc esztendõnek a gonosz csendje.
Tavasszal lefújták Maceo Parker turnéját, mûteni kellett hirtelen. Most, köszöni, jól van. Úgy másfél hónapot tölt Európában, s szinte minden este fellép. Reggel beül a buszba, délután, ha minden igaz, megérkezik, aztán beállás, vacsora, koncert, szállás, majd elölrõl.
kiállítás Gábor Imre plakátjai A Trafó Klub a pesti kultuszhelyek közé tartozik, ehhez szemernyi kétség nem férhet, az egykori Tilos az Á kései utódja, igaz, kissé zabolázottabb, rehabilitált rozsdaövezeti körülmények között, tipikus posztindusztriális városelemként a IX. kerületben. A Trafó-plakátok jellegzetes logójukkal, mint oly sok más megszokott plakát Budapest utcáin, mindennapjaink részét képezik már jó ideje.
Berlin épp hogy kifújta magát az utolsó illegális lakásfoglaló squatter-punk kommuna felszámolására tett kísérlet után, és miután gyökeret eresztettek a Potsdamer Platz fémpadlójába telepített fák, újra felütötte a fejét a német-indie mozgalmak õrülete. Elõkerültek a kamionsofõr-sapkák, motorosrendõr-napszemüvegek, villogni kezdtek a virágmintás macskanadrágok, és a csajok átvették az irányítást.
Hülyére dolgozza magát. Belebetegszik az idegeskedésbe. A házimunkában csak magára számíthat. Megfájdul a feje a vitától. Le sem hunyta a szemét, feláldozta az életét. És hol van, aki mindezt észreveszi?
A Mozgó Világ legutóbbi számában A depresszióipar címmel megjelent tanulmányát egyesek botrányosnak, mások új kapukat döngetõen merésznek tartják. A tanulmány fõként Amerikában publikált esetekre és kutatásokra támaszkodva megkérdõjelezi az antidepresszáns gyógyszerek hatékonyságát. Az 50 éves pszichológus tíz éve a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének tudományos munkatársa.
A hét végén nyílt, és még több mint egy hónapon keresztül látogatható a Millenárison a 2003 óta mûködõ Ability Park, mely látogatók ezrei számára teszi megélhetõvé, milyen lehet vaknak, siketnek, mozgássérültnek vagy értelmi fogyatékosnak lenni. Van még mit tanulnunk.
Inasa elõtt mindenki egyenlõ, de szabója elõtt még meztelen is. A 18. század nemesi kultúrájának nagy bölcsessége a demokratizálódás korában ekként variálható. A szabóság, mihelyst nyilvánossá lesz, diktátorként mûködik, a tapasztalatlan, kezdõ arszlán remegni kezd egy jelentõs szabász tekintetétõl.
A "Fókuszban a környezetvédelem: a víz" címû pályázatra érkezett több mint ötszáz fotó közül választotta ki a zsûri azt a néhányat, amit október végéig lehet megtekinteni a budai bevásárlóközpont üveghídján. Már amikor.
