Reményeink, miszerint nem kell majd itt Dan Brown nevét emlegetni, úgyszólván teljesen megalapozatlanok voltak, végül is valamiféle babonán, névmágián alapultak, hogy azért a Macbethet mégsem lehet csak úgy, következmények nélkül valakinek a szájára venni. Egyfelõl: dehogynem. Másfelõl: pont errõl szól a regény is. A híres dráma mágikus és természetesen máig ható erejérõl s a születése idején esett alávaló disznóságokról. A szerzõ természetesen egy igen jó nevû amerikai egyetem szakirányú professzora, s mintegy mellesleg számos nagy sikerû Shakespeare-elõadás színpadra állítója, keresett színidirektor - továbbá feltehetõen pereces és ellentengernagy is, de ez nem tartozik közvetlenül a tárgyunkhoz. Az egyetemi fokozat meg amúgy is kötelezõ az efféle mûvekhez manapság. Kicsivel rosszabb hír talán, hogy a szerzõrõl elmondottak mind igazak mûve fõszereplõjére is, s ez azért szolid túlzásnak tûnik, ráadásul õ még bizonyos férfiak fantáziáját is megmozgatja - jó okkal.
És akkor ott van még maga Macbeth, kardostul, vészbanyástul, mindenestül, de fõként mégis vészbanyástul, én persze kicsit fájónak éreztem a kapus hiányát, s azt sem mondta senki, hogy "merek, mit férfi merhet, ki többet mer, nem ember" - igaz, levest sem adnak fel a regényben. S ha még csak ezek hiányoztak volna! De sajnos az eredeti helyszínen (Dunsinane Hill) a dráma színrevitelére készülõ szereplõk küzdelmei és hányattatásai ezen túl nélkülözik a hangulatot és az izgalmakat is, tehát mindazt, amiért egy ilyen lektûrt érdemes lenne összekalapálni.
Alexandra Kiadó, 2011, 360 oldal, 2390 Ft, fordító feltüntetése nélkül
**
