könyv - Magyarország mÛemlékei: Székesfehérvár

  • - dck -
  • 2009. december 10.

Zene

Amikor Árpád fejedelem - a hagyomány szerint - nyári szállásának a Noé-hegyet választotta, majd a települést utódai királyi központtá fejlesztették, közel-távol nem volt más, mint árterek, holtmedrek és lápok kusza hálózata, na meg két révátkelő, melyekkel ellenőrizhető volt a Bizáncba és a Rómába vezető út. A királyi központ már az 1200-as években Budára költözött, a várost körülvevő mocsarat pedig csak kétszázötven éve kezdték felszámolni - ennek ellenére Székesfehérvár sosem veszítette el jelentőségét.
Amikor Árpád fejedelem - a hagyomány szerint - nyári szállásának a Noé-hegyet választotta, majd a települést utódai királyi központtá fejlesztették, közel-távol nem volt más, mint árterek, holtmedrek és lápok kusza hálózata, na meg két révátkelõ, melyekkel ellenõrizhetõ volt a Bizáncba és a Rómába vezetõ út. A királyi központ már az 1200-as években Budára költözött, a várost körülvevõ mocsarat pedig csak kétszázötven éve kezdték felszámolni - ennek ellenére Székesfehérvár sosem veszítette el jelentõségét. A számos magyar és külföldi elõzményre is támaszkodó várostörténeti kistopográfia közel hatszáz, mûemlékként számon tartott vagy említésre méltó épületet, köztéri szobrot és emlékmûvet sorol fel a római eredetû Szent István-szarkofágtól egészen Kati néni szobrának - a lektorátusi ellenvéleményt semmibe vevõ - felállításáig. A gondosan megszerkesztett könyv nemcsak a település történetét, az egyes emlékek kimerítõ leírását és a fontosabb objektumok fényképét tartalmazza, hanem a korábbi utcaneveket, forrásjegyzéket, bibliográfiát, több szempontú mutatójegyzéket és térképeket. Míg a hatalmas kutatást összegzõ leíró leltár nyilván alapmûként jelenik meg egy történész, egy levéltáros vagy egy régész könyvespolcán, azaz kielégíti a legmagasabb szakmai elvárásokat is, alig használható a másik célcsoport, az ún. "igényes turista" számára. A városnézõt nem árt elcsábítani: szereti, ha az információkat nem több helyrõl kell összebogarásznia (például a Rác utcai védett épületegyüttes esetében), vagy ha mégis, akkor vannak kereszthivatkozások (nincsenek). Esetleg az is érdekli, hogy ki is volt pl. az utcanévvel megtisztelt dr. Koch László. A vaskos könyv elbírt volna akár két jelzõszalagot/könyvjelzõt is. E nélkül nem csak utcai használatra alkalmatlan - kész csoda, ha otthoni lapozgatásakor sem veszünk el az információk ingoványában.

Szerkesztette Entz Géza Antal. Osiris, 2009, 631 oldal, 4980 Ft

****

Neked ajánljuk