könyv - MARTIN BOOTH: AZ AMERIKAI

  • - kg -
  • 2010. október 14.

Zene

Olaszországban, igen, a mesés Olaszhonban a nappalra éjszaka jön, az éjszakára pedig nappal, néha beborul, aztán ismét perzsel a nap, a szenesember szenet hord, a kávégép kávét készít, az óramutatók az óramutató járásával megegyezően közlekednek, a diáklányok pedig magas sarkúban. A kisvárosi élet idilli folyását megörökítő leírásoknak az kölcsönözhet valami kis pult alatti pluszmélységet, ha azok maguk is mélyről jönnek, és hát mi lehetne mélyebb, mint egy mindent - talán már kétszer is - látott alvilági mesterember megfigyelései.
Olaszországban, igen, a mesés Olaszhonban a nappalra éjszaka jön, az éjszakára pedig nappal, néha beborul, aztán ismét perzsel a nap, a szenesember szenet hord, a kávégép kávét készít, az óramutatók az óramutató járásával megegyezõen közlekednek, a diáklányok pedig magas sarkúban. A kisvárosi élet idilli folyását megörökítõ leírásoknak az kölcsönözhet valami kis pult alatti pluszmélységet, ha azok maguk is mélyrõl jönnek, és hát mi lehetne mélyebb, mint egy mindent - talán már kétszer is - látott alvilági mesterember megfigyelései. Úgy bizony, egy tájleíró erejének teljében lévõ, máskülönben kissé már öregecske kézmûvesé, aki komolyzenei kíséret mellett készít fegyvereket a bérgyilkoselitnek.

Mondanunk sem kell, az a hangtompítós szépség, melyrõl oly sokat olvashatunk e reneszánszkodó fegyverkovács egyes szám elsõ személyû kitárulkozása során, a viszszavonulás elõtti utolsó meló, s mint ilyen, természetes velejárója egy aranyszívû örömlány, és az ódon kapualjak árnyékában, huhogva kísértõ múlt. Kevés viharvertebb ponyvapraktika létezik a magányos bérgyilkosnál vagy a szaknévsorban közvetlenül mögötte álló alvilági beszállítónál - utóbbi lett most megtoldva némi költõi vénával, és a rácsodálkozás képességével, mely nem hagyja szó nélkül a helyi levegõ balzsamosságát, a belsõ terek súlyos csöndjét vagy a romokat belengõ idõtlenséget, de a legszebb, amikor az elbeszélõ önmagára csodálkozik rá, ahogy szellemalakja eltûnik egy sötét mellékutcában. Vagy legyen inkább ucca, a patina kedvéért.

Mozis hasonlattal élve (úgyis nyakunkon a filmváltozat) Martin Booth regényhõse olyan kicsit, mint Rudolf Hrusínsky vezetés közben lírázó körorvosa Az én kis falumban, de õ persze sosem borul az árokba - a humor amúgy sem illik az olyan tájhoz, mely "esõ után örömre derül".

Fordította: Gellért Marcell. Athenaeum, 2010, 431 oldal, 3490 Ft

**

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.