Könyv - Utazás a húgyhólyagom körül - Philip Roth: Szellem el

  • - köves -
  • 2009. július 2.

Zene

Nemcsak az ikertornyoknak annyi, de Nathan Zuckerman prosztatájának is. A merényletet Philip Roth irodalmi alteregója ellen a rák nevű terrorista vállalta magára, az utókezelések jelenleg is tartanak, s Zuckerman, az író épp azért igyekszik önként vállalt vidéki magányából a manhattani urológiára, hogy súlyos inkontinenciáját könnyedebbre cserélje. Zuckerman mögött két regénytrilógiára rúgó fiktív élet, előtte a rosszindulatú daganatok harctere és két női ruhadarab: egy múltat idéző kórházi hálóing és egy jövőt ígérő, vágykeltő kombiné - viselőik, noha Zuckerman csak villámlátogatást tervezett az életben, elodázzák visszatérését a remetelétbe.

Nemcsak az ikertornyoknak annyi, de Nathan Zuckerman prosztatájának is. A merényletet Philip Roth irodalmi alteregója ellen a rák nevű terrorista vállalta magára, az utókezelések jelenleg is tartanak, s Zuckerman, az író épp azért igyekszik önként vállalt vidéki magányából a manhattani urológiára, hogy súlyos inkontinenciáját könnyedebbre cserélje. Zuckerman mögött két regénytrilógiára rúgó fiktív élet, előtte a rosszindulatú daganatok harctere és két női ruhadarab: egy múltat idéző kórházi hálóing és egy jövőt ígérő, vágykeltő kombiné - viselőik, noha Zuckerman csak villámlátogatást tervezett az életben, elodázzák visszatérését a remetelétbe.

A jelenben élőknek Bush a téma, aki épp győzni készül Kerry ellen, pedig a demokraták elnökjelöltjétől sokat várnak abban az előnyös fekvésű manhattani (mű)művészlakásban, ahová Zuckerman egy kényelmes véletlen során elvetődik. Rövidsége ellenére Roth regényében sűrűn megteremnek a kényelmes véletlenek, Zuckerman nem győz belebotlani azokba a jókor, jó bekezdésben tartózkodó alakokba, kiknek révén kibökheti, mi fáj; mi fáj George W. Amerikájában, az impotenciában, az irodalmi élet yuppie élősködőiben, illetve a hólyag és a húgycső problematikus találkozásában. Hasonlóan problematikus a találkozásuk a regényt alkotó rétegeknek. A fájási sorrendben talán az impotencia áll az élen (ámbár eleinte az inkontinenciának áll a zászló), s mintha csak azért esne szó még annyi minden másról, mert az sehogy sem tett ki egy regényt, hogy a hetvenegy éves Zuckermannak nem áll fel. Az impotens és inkontinens férfi panaszai kiegészítésre szorulnak, hát rányitjuk az ajtót, persze merő véletlenségből, egy burokban élő, fiatal házaspárra, és máris szemünk előtt - a feleség kombinéján túl - a bushi idők zavarodottságát modellező intellektuelpáros: a republikánus texasi olajvagyonból származó szépség és a Philadelphiában megtelepedett odesszai esernyősök kései leszármazottja. Ebből a bérleményből és nyilván még sok hasonlóból így festett Amerika Bush második győzelmének hajnalán: nagy a kiborulás a finom mokaszinok koptatta perzsaszőnyegen. De nemcsak Amerikára járnak rossz idők, hanem az irodalomra is. Ennek bizonyítására előbotorkál a múltból az első Zuckerman-regényben szereplő irodalmi atyamester szelleme - az ő sírba vitt titkait, irodalmi halhatatlanságát kell megvédenie Zuckermannak, az utolsó írómohikánnak egy nagy leleplezésre készülő ifjú titántól.

Roth már-már családias, meghitt szócsőtalálkozót hozott össze, a jobb sorsra érdemes szereplőkből folyvást vezércikkek, de minimum kispublicisztikák fakadnak ki Bushról és a mobiltelefonok elszaporodásáról, az irodalmi generációváltásról vagy épp a Los Angeles-i újgazdag elitről. Zuckermannak mint az életmű bennfentesének előjoga, hogy mindent kétszer mondhasson el, és ezt a Rothtól megszokott választékossággal meg is teszi. Mindeközben többször is kénytelen betétet cserélni vízhatlan nadrágjában, mintegy megemlékezésképpen egy másik regényről, melyhez Roth hozzákezdett ugyan ezeken az oldalakon, de az öregedés horrorjából csak az inkontinencia részletező leírásáig jutott.

Fordította: Nemes Anna. Európa, 2009, 252 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.