mi a kotta?

Kréta körül

  • mi a kotta
  • 2016. május 7.

Zene

„Nagy örömömre szolgál, hogy közölhetem Önnel, hogy a Brácsaverseny vázlatai elkészültek, így most már csak a partitúrát kell elkészíteni, amely már csak puszta mechanikai munka – mondhatjuk. Ha semmi nem jön közbe, akkor 5–6 héten belül kész vagyok, és el tudom küldeni a partitúrát október 2. felében, és néhány hét múlva a zongorakivonat másolatát is. (Ha kívánja, többet is.) Sok érdekes probléma merül fel ennek a műnek a komponálásakor. A hangszerelésnek áttetszőnek kell lennie, sokkal inkább, mint a Hegedűversenyben. Ugyanakkor a hangszerek komor, sötét hangulata, inkább férfias karaktere is befolyásolja a mű általános karakterét. A legmagasabb hang, amit használok a’’’, de gyakran használok mély regisztereket is. Egy inkább virtuóz stílust képzeltem el. Nagyon valószínű, hogy néhány állás kényelmetlen, vagy lejátszhatatlan lesz. Erről még később vitázhatunk az Ön benyomásai alapján.” 1945 szeptemberében így írt Bartók Béla készülő Brácsaversenyéről a megrendelő William Primrose-nak, s mi persze tudjuk: Bartók nem élte meg az októbert, s már nem vitázhatott a nagy amerikai brácsással a kényelmetlenebb állások megváltoztatásáról. A Brácsaversenyt mindazonáltal befejezték, méghozzá többen is, így aztán az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál legelső napján is felhangozhat: Julian Rachlin (képünkön) szólójával és a Budapesti Fesztiválzenekar kíséretében (Nemzeti Hangversenyterem, április 8., fél nyolc).

Merthogy itt a tavaszi fesztivál, s ahogy más években, úgy most is szigorúan enumeratív jelleget ölt ajánló rovatunk. Így aztán csupán futtában említjük, hogy vasárnap előbb Balog József, majd Farkas Gábor játszik Liszt-műveket, egyként a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében (Zeneakadémia, április 10., tizenegy, illetve három óra). Azonban e nap fő attrakciója mégis az esti operakoncert: Mozart Idomeneója lesz Vashegyi György zenei vezetésével, valamint a világhírű tenor, Ramón Vargas felléptével a trójai háborúból hazatérő, ám partraszállása előtt rém balszerencsésen fogadalmat tévő krétai király címszerepében (Nemzeti Hangversenyterem, április 10., hat óra).

A kedd is hoz majd egy különleges operaprodukciót, méghozzá egy Beethoven-zongoraverseny nyomában: Szergej Rahmanyinov egyfelvonásos Alekóját Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai helyezik el a fesztivál programjában (Nemzeti Hangversenyterem, április 12., fél nyolc). A vállalkozás imponáló, akárcsak a Svéd Kamarazenekar Brandenburg-projektje, melyben Bach vonatkozó és örökbecsű műveihez kortárs komponisták fűznek zenei kommentárokat (Zeneakadémia, április 13., fél nyolc). S merőben időleges utolsó tétel gyanánt: jön a milánói Scala filharmonikus együttese és velük a vezénylő Myung-whun Chung (Nemzeti Hangversenyterem, április 14., fél nyolc)! Mozart úgynevezett „nagy” g-moll szimfóniáját meg Gustav Mahler majdnem éppennyire nevezetes Ötödikjét játsszák majd, szóval igazi slágerkoncerttel állnak, pontosabban ülnek elénk a hétköznapjaikon az operajátszás szolgálatában álló lombard muzsikusok.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.