„Nagy örömömre szolgál, hogy közölhetem Önnel, hogy a Brácsaverseny vázlatai elkészültek, így most már csak a partitúrát kell elkészíteni, amely már csak puszta mechanikai munka – mondhatjuk. Ha semmi nem jön közbe, akkor 5–6 héten belül kész vagyok, és el tudom küldeni a partitúrát október 2. felében, és néhány hét múlva a zongorakivonat másolatát is. (Ha kívánja, többet is.) Sok érdekes probléma merül fel ennek a műnek a komponálásakor. A hangszerelésnek áttetszőnek kell lennie, sokkal inkább, mint a Hegedűversenyben. Ugyanakkor a hangszerek komor, sötét hangulata, inkább férfias karaktere is befolyásolja a mű általános karakterét. A legmagasabb hang, amit használok a’’’, de gyakran használok mély regisztereket is. Egy inkább virtuóz stílust képzeltem el. Nagyon valószínű, hogy néhány állás kényelmetlen, vagy lejátszhatatlan lesz. Erről még később vitázhatunk az Ön benyomásai alapján.” 1945 szeptemberében így írt Bartók Béla készülő Brácsaversenyéről a megrendelő William Primrose-nak, s mi persze tudjuk: Bartók nem élte meg az októbert, s már nem vitázhatott a nagy amerikai brácsással a kényelmetlenebb állások megváltoztatásáról. A Brácsaversenyt mindazonáltal befejezték, méghozzá többen is, így aztán az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál legelső napján is felhangozhat: Julian Rachlin (képünkön) szólójával és a Budapesti Fesztiválzenekar kíséretében (Nemzeti Hangversenyterem, április 8., fél nyolc).
Merthogy itt a tavaszi fesztivál, s ahogy más években, úgy most is szigorúan enumeratív jelleget ölt ajánló rovatunk. Így aztán csupán futtában említjük, hogy vasárnap előbb Balog József, majd Farkas Gábor játszik Liszt-műveket, egyként a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében (Zeneakadémia, április 10., tizenegy, illetve három óra). Azonban e nap fő attrakciója mégis az esti operakoncert: Mozart Idomeneója lesz Vashegyi György zenei vezetésével, valamint a világhírű tenor, Ramón Vargas felléptével a trójai háborúból hazatérő, ám partraszállása előtt rém balszerencsésen fogadalmat tévő krétai király címszerepében (Nemzeti Hangversenyterem, április 10., hat óra).
A kedd is hoz majd egy különleges operaprodukciót, méghozzá egy Beethoven-zongoraverseny nyomában: Szergej Rahmanyinov egyfelvonásos Alekóját Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai helyezik el a fesztivál programjában (Nemzeti Hangversenyterem, április 12., fél nyolc). A vállalkozás imponáló, akárcsak a Svéd Kamarazenekar Brandenburg-projektje, melyben Bach vonatkozó és örökbecsű műveihez kortárs komponisták fűznek zenei kommentárokat (Zeneakadémia, április 13., fél nyolc). S merőben időleges utolsó tétel gyanánt: jön a milánói Scala filharmonikus együttese és velük a vezénylő Myung-whun Chung (Nemzeti Hangversenyterem, április 14., fél nyolc)! Mozart úgynevezett „nagy” g-moll szimfóniáját meg Gustav Mahler majdnem éppennyire nevezetes Ötödikjét játsszák majd, szóval igazi slágerkoncerttel állnak, pontosabban ülnek elénk a hétköznapjaikon az operajátszás szolgálatában álló lombard muzsikusok.
