lemez - ELEANOR FRIEDBERGER: LAST SUMMER

  • Nagy V. Gergõ
  • 2011. augusztus 11.

Zene

Széles körű egyetértés mutatkozik abban, hogy a The Fiery Furnaces egyedisége a zenekart alapító két Friedberger testvér szemléletének összeszikrázásából fakad - ám ha a valódi géniuszt kutatják e kétségkívül eredeti banda megkapóan csapongó tételei mögött, úgy azt mégis a dalírási feladatokat nagyobbára teljesítő Matthew-val szokás azonosítani. Ennek fényében pedig különösen örömteli, hogy a jócskán megnyerő külsejű Eleanor feltűnő szerzői talentumot csillogtat meg az első szólóalbumán - amelyről a legkevésbé sem hiányzik a nagyra becsült báty szellemdús jelenléte. A Last Summer legfőbb erényét ugyanis éppen a személyessége és póztalan egyszerűsége jelenti.
Széles körû egyetértés mutatkozik abban, hogy a The Fiery Furnaces egyedisége a zenekart alapító két Friedberger testvér szemléletének összeszikrázásából fakad - ám ha a valódi géniuszt kutatják e kétségkívül eredeti banda megkapóan csapongó tételei mögött, úgy azt mégis a dalírási feladatokat nagyobbára teljesítõ Matthew-val szokás azonosítani. Ennek fényében pedig különösen örömteli, hogy a jócskán megnyerõ külsejû Eleanor feltûnõ szerzõi talentumot csillogtat meg az elsõ szólóalbumán - amelyrõl a legkevésbé sem hiányzik a nagyra becsült báty szellemdús jelenléte.

A Last Summer legfõbb erényét ugyanis éppen a személyessége és póztalan egyszerûsége jelenti. Ismerõs ugyan a hangzás az elõzmények révén, amiképp akadnak a TFF diszkográfiájába prímán beillõ tételek is (mint mondjuk az Inn Of The Seventh Ray) - ámde az amott többnyire tapasztalható feszítõ ötletgazdagság és az olykori elidegenítõ váltások helyett emitt klasszikusan felépített és rokonszenvesen közvetlen popszámok a jellemzõk. A lefegyverzõ bájú Eleanor édes-bús brooklyni sztorikról mesél mosolygós hangján, jobbára zongorán és basszuson billegõ dalaiból vagány, csajos lezserség és szomorkás nosztalgia árad, s az is jól áll neki, mikor a Motown dallamvilágához (I Won't Fall Apart On You Tonight) vagy a hetvenes évek funkjához (Roosevelt Island) fordul ihletért. Régi vágású, mégis friss huzatú lemez a Last Summer; jellegzetesen New York-i, vonzóan könnyed, jófajta nyári darab.

Merge, 2011

****

Figyelmébe ajánljuk

Pride 2025 – avagy a félelem vége

  • Janisch Attila

A tegnapi menet jóval több volt, mint a valaha szervezett legnagyobb Pride: figyelmeztetés is volt arra, hogy Orbán aljas, társadalmat nyomorító rendszere eljutott a tűréshatárig, ahonnan már nincs tovább.

Kommunikációs munkatársat keres a MÚOSZ

  • narancs.hu

Olyan média-Jolly Jokert, aki innovatív, korszerű, szakmailag és technikailag felkészült, dinamikus, gyors, ismeri az új online trendeket, remek kommunikációs készséggel rendelkezik, lojális és együttműködő, és szereti a kihívásokat.