A Last Summer legfõbb erényét ugyanis éppen a személyessége és póztalan egyszerûsége jelenti. Ismerõs ugyan a hangzás az elõzmények révén, amiképp akadnak a TFF diszkográfiájába prímán beillõ tételek is (mint mondjuk az Inn Of The Seventh Ray) - ámde az amott többnyire tapasztalható feszítõ ötletgazdagság és az olykori elidegenítõ váltások helyett emitt klasszikusan felépített és rokonszenvesen közvetlen popszámok a jellemzõk. A lefegyverzõ bájú Eleanor édes-bús brooklyni sztorikról mesél mosolygós hangján, jobbára zongorán és basszuson billegõ dalaiból vagány, csajos lezserség és szomorkás nosztalgia árad, s az is jól áll neki, mikor a Motown dallamvilágához (I Won't Fall Apart On You Tonight) vagy a hetvenes évek funkjához (Roosevelt Island) fordul ihletért. Régi vágású, mégis friss huzatú lemez a Last Summer; jellegzetesen New York-i, vonzóan könnyed, jófajta nyári darab.
Merge, 2011
****