képregény - Random 2.

  • Baski Sándor
  • 2011. augusztus 11.

Zene

A MaNcs hasábjain már tárgyalt Random virtuális képregénymagazin második számára röpke fél évet kellett várni. Az írók-rajzolók szemszögéből nézve ez nem számít kirívóan hosszú időnek, a kollektíva legtermékenyebb tagjai ugyanis átlagosan 50 oldalt szállítottak le, ami nyugodtan nevezhető kiemelkedő teljesítménynek.
A MaNcs hasábjain már tárgyalt Random virtuális képregénymagazin második számára röpke fél évet kellett várni. Az írók-rajzolók szemszögébõl nézve ez nem számít kirívóan hosszú idõnek, a kollektíva legtermékenyebb tagjai ugyanis átlagosan 50 oldalt szállítottak le, ami nyugodtan nevezhetõ kiemelkedõ teljesítménynek. Az olvasónak viszont nincs könnyû dolga, ha hat hónap után fel akarja venni a folytatásos történetek fonalát, pláne, hogy egyik szerzõnek sem jutott eszébe összefoglalni az elõzõ rész cselekményét.

Ezt az apró kellemetlenséget leszámítva sikerült tartani a színvonalat, sõt bizonyos jelek arra utalnak, hogy a szerzõk megszívleltek valamit a bírálatokból. A magyar vonatkozások markánsabb jelenlétét reklamálók örvendhetnek: a nyitószám legérdektelenebb dolgozatáról (Elsõ naptól az utolsóig) kiderül, hogy katonaszereplõi részben magyarok, ami önmagában ugyan még kevés lenne a katarzishoz, viszont ezzel párhuzamosan sikerült emberibbé is tenni a karaktereket. A cyberpunk-panelekkel operáló történet folytatása mellett Gombalovaséknak (a név egy ikerpárt rejt) még egy új, tetszetõsen kidolgozott képregény elindítására is volt energiájuk (A követ), amelyben szintúgy akadnak pannon motívumok. A Cafe Postnuclear fõhõsérõl, Johnny Walkerrõl közben megtudhatjuk, hogy valójában Kovács János a becsületes neve, és azért keresi fel a nemzetközi seftelõközponttá lett Siófokot, hogy megtalálja Attila vezér urnáját. A Rossz bõrben hasonló hungarikumokkal nem szolgál, viszont a True Blood vagy az Alkonyat mintájára a vámpírtematika mellé beemeli a farkasember-motívumot - továbbra is ez a Random legkönnyedebb, legszórakoztatóbb képregénye. Az ellenpontot az önálló történetként funkcionáló Magna jelenti; az író, Wostry Ferenc célja feltehetõleg az volt, hogy minél véresebb, provokatívabb, blaszfémabb legyen a végeredmény. A Randomba - nomen est omen - ez is belefér.

random-magazin.blog.hu

***

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.