lemez - IGOR BOXX: BRESLAU

  • - minek -
  • 2011. január 27.

Zene

Igor Pudlo a lengyel Skalpel-duó beltagjaként gyárt albumokat a Ninja Tune kiadónak, s nem mellesleg wroclawi lakos. Az Igor Boxx néven alkotó hangművész számára ez a tény akkora jelentőséggel bírt, hogy első szólóalbumát városa története egy különösen tragikus epizódjának szentelte.
Igor Pudlo a lengyel Skalpel-duó beltagjaként gyárt albumokat a Ninja Tune kiadónak, s nem mellesleg wroclawi lakos. Az Igor Boxx néven alkotó hangmûvész számára ez a tény akkora jelentõséggel bírt, hogy elsõ szólóalbumát városa története egy különösen tragikus epizódjának szentelte. 1945. február 13-a és május 6-a között majdnem három hónapig tartott az erõsséggé (Festung) elõléptetett német birodalmi város, akkori nevén Breslau ostroma, mely sok-sok tízezer, egyes becslések szerint több százezer (fõleg német civil) áldozatot követelt. Pudlo már a borító szövegével is igyekszik megfelelõ történelmi kontextusba helyezni a lemezt - gondosan érzékeltetve, hogy ezt a véres-füstös Götterdämmerungot egy lengyel szemszögébõl fogja megzenésíteni.

Azután pedig teszi azt, amihez olyannyira ért: száz és száz jól kiválasztott hangmintából építi fel a maga háborús szvitjét. Ne higgyük, hogy ennek a munkának csakis valamiféle kvázisoundtrack lehet az eredménye: a Breslautól távol áll a háborús filmek aláfestõ zenéinek hol patetikus, hol bombasztikus hangulata. A boroszlói hangszobrász figyelemre méltó érzékkel képes játszani a hallgatók érzelmeivel és érzékeivel, ha pedig a szellemes zenei ötletekkel telepakolt album hallgatása közben elkalandoznának gondolataink a lemezt ihletõ történelmi kataklizmáról, a számcímek olvasása rögvest visszazökkent az eredeti kerékvágásba. Bár a Street Fighting és a Tank címû kedves, minimalista opusok hallatán (utóbbi fõ motívumát a jó Igor konkrétan egy LGT-számból mintázta) még így is kevesen asszociálnának egy lángokban álló városra.

Ninja Tune/Neon Music, 2010

****

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.