lemez - IGOR BOXX: BRESLAU

  • - minek -
  • 2011. január 27.

Zene

Igor Pudlo a lengyel Skalpel-duó beltagjaként gyárt albumokat a Ninja Tune kiadónak, s nem mellesleg wroclawi lakos. Az Igor Boxx néven alkotó hangművész számára ez a tény akkora jelentőséggel bírt, hogy első szólóalbumát városa története egy különösen tragikus epizódjának szentelte.
Igor Pudlo a lengyel Skalpel-duó beltagjaként gyárt albumokat a Ninja Tune kiadónak, s nem mellesleg wroclawi lakos. Az Igor Boxx néven alkotó hangmûvész számára ez a tény akkora jelentõséggel bírt, hogy elsõ szólóalbumát városa története egy különösen tragikus epizódjának szentelte. 1945. február 13-a és május 6-a között majdnem három hónapig tartott az erõsséggé (Festung) elõléptetett német birodalmi város, akkori nevén Breslau ostroma, mely sok-sok tízezer, egyes becslések szerint több százezer (fõleg német civil) áldozatot követelt. Pudlo már a borító szövegével is igyekszik megfelelõ történelmi kontextusba helyezni a lemezt - gondosan érzékeltetve, hogy ezt a véres-füstös Götterdämmerungot egy lengyel szemszögébõl fogja megzenésíteni.

Azután pedig teszi azt, amihez olyannyira ért: száz és száz jól kiválasztott hangmintából építi fel a maga háborús szvitjét. Ne higgyük, hogy ennek a munkának csakis valamiféle kvázisoundtrack lehet az eredménye: a Breslautól távol áll a háborús filmek aláfestõ zenéinek hol patetikus, hol bombasztikus hangulata. A boroszlói hangszobrász figyelemre méltó érzékkel képes játszani a hallgatók érzelmeivel és érzékeivel, ha pedig a szellemes zenei ötletekkel telepakolt album hallgatása közben elkalandoznának gondolataink a lemezt ihletõ történelmi kataklizmáról, a számcímek olvasása rögvest visszazökkent az eredeti kerékvágásba. Bár a Street Fighting és a Tank címû kedves, minimalista opusok hallatán (utóbbi fõ motívumát a jó Igor konkrétan egy LGT-számból mintázta) még így is kevesen asszociálnának egy lángokban álló városra.

Ninja Tune/Neon Music, 2010

****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.