lemez - ZWICKER: SONGS OF LUCID DREAMERS

  • - minek -
  • 2009. október 1.

Zene

A svájci elektronikus zenekészítők népes családjába tartozó Cyril Boehler először Tweak néven tűnt fel még az ezredfordulón, később Zwickerré változott, s immáron eme új néven sikerült kikotyvasztania a maga egyedien eklektikus zenei kevercsét. A Bear Funknál, a Compostnál vagy éppen a Get Physicalnál megjelent dolgait mind többen keresték - az sem rossz ómen, ha az ember a Junior Boys duóval dolgozik együtt, továbbá Lindstrsm, Prins Tomas vagy Henrik Schwarz oldalán pakolja a lemezeket. Ráadásul nem csupán maxikban bír gondolkodni: idei albuma, a Songs of Lucid Dreamers szépen megformált és lekerekített, persze illő elektronikus köntösbe öltöztetett popdalok gyűjteménye. Nagyobb részük több hallgatást is kibír, csak ritkán érzi úgy a befogadó, hogy kényszerből felvett töltelékszámokkal akarják telenyomni a fülét. A Boehlert inspiráló főbb hatások, az elektropop, a diszkó (az újabb és a régebbi) no és a house-hagyomány elegáns ötvözéséből előálló zenei kulissza mögött válogatott énekesgárda szavatolja, hogy ne legyen egyhangú a lemez. Akad köztük gyengébb produkció is (a nyitó- és a zárószám például nem túl emlékezetes), de a Sleepwalking vagy a Sui's Knee (mindkettő Jamie Lloyd vokálján) léha diszkó house-a, a Valentino Tomasival közös Ping Pong Muses sompolyogva puttyogó, minimalista elektropopja azért ott van - akárcsak Olivera Stanimirov törékeny, bájosan akcentusos vokálja. És feltétlenül figyelmükbe ajánlanánk a Matt Didemus (Junior Boys) tevékeny közreműködésével készült Traumdeutert - bár, mint láttuk, nem csak ezért érdemes végighallgatni a Zwicker-albumot. Compost/Deep Distribution, 2009 ****
*

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”