Lemez: Fenntartás (Kispál és a Borz: Velőrózsa)

  • - m. l. t. -
  • 2000. szeptember 28.

Zene

Ez nekem az első Kispál-lemez, hogy azt gondolom: nem sikerült sem jobbnak, sem másnak az előzőnél. Ha szőröznék, most azt mondanám: csalódás ennyiben. De miért szaroznék azzal a zenekarral, amely igen közel férkőzött hozzám sok éve, nem tágít azóta sem, s még ki tudja...

Kispál és a Borz: Velőrózsák

Ez nekem az első Kispál-lemez, hogy azt gondolom: nem sikerült sem jobbnak, sem másnak az előzőnél. Ha szőröznék, most azt mondanám: csalódás ennyiben. De miért szaroznék azzal a zenekarral, amely igen közel férkőzött hozzám sok éve, nem tágít azóta sem, s még ki tudja...

Én mindenképpen.

Arról van szó, hogy ez a társaság fajkutyákból áll. És a fajkutyák jó társaság: mérsékelten nyalnak, de azért hűségesek; helyük van a világban, így nem keverednek rossz társaságba, és ha belehemperegnek valami mocsokba, akkor is megőrzik a tisztasségüket. A fajkutyáknak hitelük van, továbbá figyelemre méltók a lemezeik.

A Kispál és a Borz szerintem tavalyelőtt, a Holdfényexpresszel ért a csúcsra; azt én egy nagyon súlyos férfimunkának tartom, már a kibukottság és a düh, az irónia és a báj hatásfokát illetően. Akkor még Vittay Feri is játszott a zenekarban, azóta már nincsen, viszont egyre nyilvánvalóbb: ennek a triónak négy tagja van, annyira belezongorázta magát a Dió. Aki, immár a - szerintem Holdfényexpressz-ízű - Velőrózsákat fogyasztva, meglepő, sőt bátor zajokat masszírozott ki a hangszeréből. De mondom, azért az új számok nem emelkednek felül, más kérdés, hogy ilyen jó hangokat még nem hoztak ki stúdióból.

A Kispál és a Borz-lemezek dalainak a fele persze általában teljesen érdektelen, és ez most pontosan így van. Ezek jobbára a múlt időre rímelnek, lehet rájuk ugrálni és együtt énekelni őket, nem mentesek a kamaszos kedvességtől, de legfőképpen szimplák. Így fest a Kapcsolj le mindent, a Hullámtanulmány, a Mialatt az ég, a Nincs nagy baj és Az emberek megértik - már sarkítva, csokorban. Drukkolok, hogy kihaljanak egyszer, de azért nem tördelem a kezem.

Mert ahhoz, hogy a Velőrózsák tartsa magát a csúcson, végül is elég lehet öt dal. Ha ez a vég, Vér és bél, Az autóm és én I., Kicsit had´ és Még egyszer a nevük - őket vettem fel az autómba, nem tágítanak azóta sem, s még...

Azt még feltétlenül ide kell írnom, hogy újra a pakliban egy Víg Mihály nagyságrendű szívszorítás; hogy nekem nem túlzás József Attila a "Szép a tavasz, szép a nyár is" vagy a "Homokos, vizes sík" képek hallatán; és hogy amikor szikrázik az indulat, amikor tök brutál, akkor is ragyog a lemeztelenedés. Nincs olyan érzelem, amely biztonságban érezhetné magát - abban, ahogyan egy számon belül is össze bírnak kuszálódni, talán a "más" is felfedezhető.

Ilyenkor nincs nekem azzal semmi bajom, ha nem kell kiállnom a szavaimért.

- m. l. t. -

Universal/3T, 2000

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.