Madonna kaméleonsztorija addig még viszonylag követhető, hogy miként válik a lökött liba (Like A Virgin, 1984) a pop nagyasszonyává (Something To Remember, 1995), illetve az alkalmi lotyó (Erotica, 1992) tiszteletet parancsoló musicaldívává (Evita, 1996). No de a történet akkor kezd igazán érdekfeszítővé válni, amikor Madonna negyvenévesen asztalra teszi az évtized modern tánczenei kultúrájának egyik gyöngyszemét (Ray Of Light, 1998). Bár az album létrejötte kvázi felerészben a brit származású zenei producernek, William Orbitnak köszönhető, ez mit sem von le Madonna legvalamirevalóbb tulajdonságából: a hölgy abszolúte képben van a mát illetően. Sajnos úgy tűnik, ez a képessége önmagában nem lesz mindig elegendő a további alapvetésekhez.
Elnézem az új borítón ezt az idővel egyre csak szépülő arcot, de most valahogy kicsit bátyatag és sápadt szegényem. A Musicot a partislágerek ellenére maga a szerző is melankolikusabbnak tartja, készítésekor - állítása szerint - Serge Gainsbourg Jane Birkinnel és Brigitte Bardot-val a hatvanas és hetvenes években készített lemezei jártak a tudatalattijában. A gall kapcsolatot egy Mirwais Ahmadzai nevű francia zenefenegyerek hozta, aki fő csapásirányként a "kísérleti és a kommersz zene keresztezését" jelölte meg, és társszerzőként ehhez is tartotta magát a lemez hat felvételén. A már bizonyított Orbitnak a kisebb rész maradt (négy számmal), további egy dalt jegyez a Björk- és Seal-producer Guy Sigsworth.
Szóval értem én, hogy ezúttal valami más kellett, haladjunk hát a korral, jöjjenek a tört ritmusok és a robotzenék. Mirwais világáról eleget elárul a már nálunk is kapható szólólemezének (Production) borítója: emberünk Terminátor-szerű pofaleszakadása alól kivillannak a cyborg drótkötegei. Végül is mindegy, kinek a révén, de azért furcsállom, hogy a nagy újító Madonna beáll a sorba, midőn folyvást visszatérve alkalmazza a Cher-által elhíresült, zombiének-effektet. Mégsem aggódom igazán, míg futja két gyönyörűségesen reménytelen, amolyan emberes balladára (I Deserve It, Gone).
- bogi -
Maverick/Warner Music, 2000
