Ezt most csak azért mondtam el, mert a The Chemical Brothers új lemeze kapcsán eszembe jutott. Az amerikai duót persze eddig sem azért szerettük, mert olyan progresszívnek tartottuk, vagy mert annyira meggondolkodtatott volna. Hanem mert - az ordító közhellyel - a techno aprópénzre váltását színvonalasan és élvezhetően oldotta meg. Az eklektikus technopop egyik legjobb példája volt az 1999-es Surrender, a Közgáz-pincében is gyakran játszott Hey boy, hey girllel.
Ám mostanra a vegyi tesóknak sikerült egy igazán alsó kategóriás lemezt összehozni. Az első számban elhangzik a felszólítás - Come with us -, és mi mennénk is, mert ezt még élvezzük: olyan jó húzós intrószám, mely után bármi jöhet. Aztán az ősszel elsőként piacra dobott kislemez, az It began in Afrika indul. Ez sem rossz, jól elkapták benne azt a pattogó-beindító pszichedelikus dobot, mely minden zenét felemel - nem nagy ügy beletenni, de baj nem lehet belőle. A harmadik és a negyedik tracket viszont akár maga Norman Cook, akár Fatboy Slim is írhatta volna. Ez alatt a két év alatt Chemicalék biztosan sok zenét hallgattak, és annál többet loptak. Jó, mondhatnánk, loptak ők eddig is, de eddig legalább a zsákmányokat erővel és lendülettel ütötték fel. Mára csak a nyomok maradtak.
Eklektikájuk nem fonódik egységbe, és ha célja van, az csupán ennyi: minél többet lehessen keresni vele. Valóban, sokan megtalálhatják benne a nekik tetsző elemet, nagy siker lesz a lemez, szerintem. Az Hoopsban például úgy rakódnak egymásra a tört ütemek, mint a legjobb drum´n´bassekben. A The state we´re inről pedig a karácsony jut eszünkbe, meg rögtön az is, hogy a Surrenderen is volt egy ilyen, de az úgy csilingelt, úgy zúgott, hogy bátran megkínáltuk volna vele az otthoniakat szenteste. Erre a "karácsonyira" viszont senki sem kapná fel a fejét két Bing Crosby-dal között.
Az eddigi, populárisnak, ugyanakkor jónak mondható Chemicalok után most ugranak a legnagyobbat a srácok a tömegbe, és immár alig hallgathatók. Cukros, értelmetlen zsúfoltság - egy többet érdemlő pszeudó alatt. Battai Robinak pénz kellett, pihentette a Liquid Limbst. De a Chemical Brothers miért is tenné? Egy jól bejáratott márkanévvel még több pénz kerül.
Zubor Tamás
(Virgin Records/EMI, 2002)
