Lemez

Les Forjerons

  • - csk -
  • 2020. június 14.

Zene

 

A zenetörténeti korszakok közül talán a barokk a leghatalmasabb kincsesbánya, részben azért, mert akkor még az úgynevezett kismesterek is képesek voltak kiváló darabokat írni, a zene megalkotásában ugyanis a mesterségbeli tudás sokkal nagyobb szerepet játszott, mint a későbbi korszakokban. A klasszikában ugyan érvényes maradt ez az alapelv, a romantikával azonban a kismester már többnyire a jelentéktelen vagy rossz zeneszerző szinonimájává vált.

 

A francia barokk egyik kiváló kismestere volt a párizsi születésű Jean-Jacques-Baptiste Anet (1676–1755), aki fiatalon négy éven át Arcangelo Corellinél tanult Rómában, mestere nagy megelégedésére, majd Franciaországba visszatelepülve otthon is meghonosította az olasz hegedűiskola stílusát. Jeles hangszerjátékosként és zeneszerzőként élte életét, három szonátasorozatot hagyva az utókorra. A Leclair előtti korszak legjelentősebb francia hegedűseként tartják számon.

A most megjelent lemez az első és a harmadik szonátakötet anyagából válogat. Nyolc mű szólal meg, többségük nem négy, hanem öt-hat tételes, és a tételek közt a szvitekből ismert tételtípusokat is találunk: allemande, sarabande, gigue.

Kiváló előadásokat hallunk. Az elegáns, könnyed, csevegő hangú tételek természetes közvetlenséggel bontakoznak ki a Sigiswald Kuijken-tanítvány Illés Szabolcs hegedűjén. A művész, aki sokáig a La Petite Bande tagja volt, magától értődő eleganciával, beszédesen és virtuózan muzsikál, két társa, Gáborjáni Kinga (barokkcselló) és Edőcs Fanni (csembaló) nemkülönben. Élvezetes új historikus lemez, amely szélesíti a műfaj kedvelőinek látókörét.

Hungaroton, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.