mi a kotta?

A szekreter látogatása

  • mi a kotta
  • 2020. június 14.

Zene

„Esteledett, amikor a pincér behozott egy névjegykártyát, rajta a következő szöveggel: »Von Pfistermeister, Secrétaire aulique de S. M. le roi de Bavière«. Wagner annyira csüggedt volt, hogy úgy érezte, bármiről van is szó, jó nem sülhet ki belőle. Először nem akarta fogadni Herr von Pfistermeistert, s csak akkor gondolta meg magát, amikor a látogató megüzente, hogy II. Lajos király legfelsőbb parancsára jött és a legkitartóbban kérte a bebocsáttatást. A beszélgetés hosszan elhúzódott – jó jel! Amikor az említett úriember végül távozott, és visszamehettem a szobába, Wagner, akit teljesen letaglózott a váratlan szerencse, megmutatott nekem egy értékes gyémántgyűrűt, amit a királytól kapott, meg egy fotográfiát az asztalon, amely csodálatos fényben ábrázolta Őfelségét. »Hogy történhetett ez velem – és hogy történhetett éppen most?!« Magán kívül volt örömében, átkarolta a nyakamat, és heves zokogásban tört ki.” A szavahihető barát és jelentéktelen kolléga, Wendelin Weissheimer visszaemlékezése szerint így mentette ki Wagnert a pénzügyi végromlás örvényéből 1864 tavaszán az ifjú bajor király. A folytatás már ismert: a Wagner-rajongó II. Lajos Münchenbe invitálta a mestert, aki ott egyszerre volt az uralkodó bálványa és kegyence.

A rajongásában oly türelmetlen Ludwig a Ring első két darabját is bemutattatta fejedelmi székvárosában: be sem várva a tetralógia második felének teljes elkészültét, ahogyan persze Bayreuth megnyitását sem. Ünnepi játékokban az idén, fájdalom, sem Bayreuthban, sem a Müpában nem reménykedhetvén, mi se várjunk tovább: kerüljön hát elénk már­is A Rajna kincse és A walkür! Ezúttal éppenséggel Wagner teljes eladósodásának városából, Bécsből, hiszen a Wiener Staatsoper internetes platformján (staatsoperlive.com/live) csütörtök és péntek este héttől ez a két mű lesz meg-, vissza- és újranézhető, illetve -hallgatható. Wotan szerepében mindkét este a Müpából meg az Operából is ismerős Tomasz Koniecznyt találhatjuk majd, A walkür karmestere pedig éppenséggel Fischer Ádám lesz.

Egyebekben (habár nem tudom, tévésmaci osztja-e ezen álláspontomat) nézzünk tévét! A Stingray (azelőtt Unitel) Classica csatornán például vasárnap kora délután egy 17. századi olasz Orfeót közvetítenek majd – csak épp nem Monteverditől, hanem ifjabb kortársától, Luigi Rossitól: Raphaël Pichon és együttese, az Ensemble Pygmalion előadásában (május 17., két óra). Ugyanitt hétfő délelőtt három Brahms-szonátára lelhetünk, méghozzá Leonidasz Kavakosz és Yuja Wang Verbier-i közös koncertfelvétele gyanánt (május 18., fél tizenegy). Vagy válasszuk, ha megtehetjük, a Mezzót, ahol is a hétfő este szinte teljes egésze Daniel Barenboimé, a zongoristáé: előbb Schubertet fog játszani, aztán Mozart-darabokban kísérni hegedűművész fiát, Michaelt, végül Beethoven-szonáták előadója lesz (május 18., hét óra). Kedd kora este pedig válasszuk innen a reneszánsz lantmuzsikát: a párszor már Budapesten, egyebek közt a Fesztiválakadémia keretében vendégül látott Thomas Dunford nagyszerű játékát hallgatva (május 19., hat óra).

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal.