mi a kotta?

A szekreter látogatása

  • mi a kotta
  • 2020. június 14.

Zene

„Esteledett, amikor a pincér behozott egy névjegykártyát, rajta a következő szöveggel: »Von Pfistermeister, Secrétaire aulique de S. M. le roi de Bavière«. Wagner annyira csüggedt volt, hogy úgy érezte, bármiről van is szó, jó nem sülhet ki belőle. Először nem akarta fogadni Herr von Pfistermeistert, s csak akkor gondolta meg magát, amikor a látogató megüzente, hogy II. Lajos király legfelsőbb parancsára jött és a legkitartóbban kérte a bebocsáttatást. A beszélgetés hosszan elhúzódott – jó jel! Amikor az említett úriember végül távozott, és visszamehettem a szobába, Wagner, akit teljesen letaglózott a váratlan szerencse, megmutatott nekem egy értékes gyémántgyűrűt, amit a királytól kapott, meg egy fotográfiát az asztalon, amely csodálatos fényben ábrázolta Őfelségét. »Hogy történhetett ez velem – és hogy történhetett éppen most?!« Magán kívül volt örömében, átkarolta a nyakamat, és heves zokogásban tört ki.” A szavahihető barát és jelentéktelen kolléga, Wendelin Weissheimer visszaemlékezése szerint így mentette ki Wagnert a pénzügyi végromlás örvényéből 1864 tavaszán az ifjú bajor király. A folytatás már ismert: a Wagner-rajongó II. Lajos Münchenbe invitálta a mestert, aki ott egyszerre volt az uralkodó bálványa és kegyence.

A rajongásában oly türelmetlen Ludwig a Ring első két darabját is bemutattatta fejedelmi székvárosában: be sem várva a tetralógia második felének teljes elkészültét, ahogyan persze Bayreuth megnyitását sem. Ünnepi játékokban az idén, fájdalom, sem Bayreuthban, sem a Müpában nem reménykedhetvén, mi se várjunk tovább: kerüljön hát elénk már­is A Rajna kincse és A walkür! Ezúttal éppenséggel Wagner teljes eladósodásának városából, Bécsből, hiszen a Wiener Staatsoper internetes platformján (staatsoperlive.com/live) csütörtök és péntek este héttől ez a két mű lesz meg-, vissza- és újranézhető, illetve -hallgatható. Wotan szerepében mindkét este a Müpából meg az Operából is ismerős Tomasz Koniecznyt találhatjuk majd, A walkür karmestere pedig éppenséggel Fischer Ádám lesz.

Egyebekben (habár nem tudom, tévésmaci osztja-e ezen álláspontomat) nézzünk tévét! A Stingray (azelőtt Unitel) Classica csatornán például vasárnap kora délután egy 17. századi olasz Orfeót közvetítenek majd – csak épp nem Monteverditől, hanem ifjabb kortársától, Luigi Rossitól: Raphaël Pichon és együttese, az Ensemble Pygmalion előadásában (május 17., két óra). Ugyanitt hétfő délelőtt három Brahms-szonátára lelhetünk, méghozzá Leonidasz Kavakosz és Yuja Wang Verbier-i közös koncertfelvétele gyanánt (május 18., fél tizenegy). Vagy válasszuk, ha megtehetjük, a Mezzót, ahol is a hétfő este szinte teljes egésze Daniel Barenboimé, a zongoristáé: előbb Schubertet fog játszani, aztán Mozart-darabokban kísérni hegedűművész fiát, Michaelt, végül Beethoven-szonáták előadója lesz (május 18., hét óra). Kedd kora este pedig válasszuk innen a reneszánsz lantmuzsikát: a párszor már Budapesten, egyebek közt a Fesztiválakadémia keretében vendégül látott Thomas Dunford nagyszerű játékát hallgatva (május 19., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.