Lovasi András: "Aztán egyszer felhívott Schmidt Mária"

  • Fekete Milán
  • 2019. április 24.

Zene

Az új dalokon kívül sok minden szóba került: Schmidt Mária váratlan telefonhívása, egy elhíresült lemezkritika és az a bizonyos baleset is.

MN: Igaz, hogy a Féreg című számot eredetileg a Terror Házának írtad?

LA: Nem. Már korábban kész volt, Szabó Attila írta a zenéjét. Vele ez általában úgy zajlik, hogy elküldi nekem az akkordokat, és a dallamokat is készre szokta csinálni. Ő egy hálás zeneszerző, mert nem szimpla vázlatot dob oda, így nekem csak annyi dolgom van, hogy a hangjegyekre rárakjam a megfelelő szótagszámot. Ezt 2011-ben küldhette, és be is fejeztem akkor a dalt. Csináltunk is belőle egy egész jó demóverziót, de aztán fiókba került. Pont azért, mert a valamikori szólólemezemre szántam. Aztán egyszer felhívott Schmidt Mária, hogy jubileuma lesz a Terror Házának, és hogy csinálnék-e egy dalt ehhez.

MN: Nem volt meglepő, amikor azt hallottad a telefonban, hogy Jó napot kívánok, Schmidt Mária vagyok”?

LA: Voltak ennél érdekesebb telefonhívásaim is… Persze csodálkoztam, hogy ő engem egyáltalán számon tart, és hogy létezem az ő térképén. Mondtam neki, hogy én ritkán tudok felkérésre dalt írni. (...) Végül azt mondtam neki, hogy van egy kész dalom, ami a belső dilemmákról és a félelemről szól, és hogy azt szívesen odaadom. Elküldtem, tetszett neki, és mondta, hogy akkor megvenné. Relatíve sok pénzt mondtam neki. Az összeget előtte leegyeztettem Attilával, mert hát mind a ketten pénzéhesek vagyunk. Amúgy szerintem egy reális piaci árat mondtunk. És aztán a Mária visszaírt e-mailben, hogy mi el vagyunk tévedve (...).

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Korábban előfordult, például a Szeles című Kiscsillag-albumon, hogy dalszövegekben reflektáltál közéleti témákra. Ezúttal direkt kerülted az ilyesmit?

LA: Szerintem a jelenlegi Magyarország mint háttér azért rajta van a szólólemezemen, viszont tény, hogy nincsenek konkrét utalások. (...)

Arról, hogy miért nincsenek politikai utalások a dalszövegekben, hogy mi lett a Schmidt Mária-féle ügy vége, és miért nem vette meg az elkészült dalt, miért történhetett meg a teljes hazai sajtót foglalkoztató baleset, és miért reagált Lovasi indulatosan az Indexen megjelent kritikára, a Magyar Narancs friss számában olvashat részletesebben.

Ne feledje e héten is megvenni a lapot! Kapható csütörtöktől az újságárusoknál, illetve előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?