Lovasi András: "Aztán egyszer felhívott Schmidt Mária"

  • Fekete Milán
  • 2019. április 24.

Zene

Az új dalokon kívül sok minden szóba került: Schmidt Mária váratlan telefonhívása, egy elhíresült lemezkritika és az a bizonyos baleset is.

MN: Igaz, hogy a Féreg című számot eredetileg a Terror Házának írtad?

LA: Nem. Már korábban kész volt, Szabó Attila írta a zenéjét. Vele ez általában úgy zajlik, hogy elküldi nekem az akkordokat, és a dallamokat is készre szokta csinálni. Ő egy hálás zeneszerző, mert nem szimpla vázlatot dob oda, így nekem csak annyi dolgom van, hogy a hangjegyekre rárakjam a megfelelő szótagszámot. Ezt 2011-ben küldhette, és be is fejeztem akkor a dalt. Csináltunk is belőle egy egész jó demóverziót, de aztán fiókba került. Pont azért, mert a valamikori szólólemezemre szántam. Aztán egyszer felhívott Schmidt Mária, hogy jubileuma lesz a Terror Házának, és hogy csinálnék-e egy dalt ehhez.

MN: Nem volt meglepő, amikor azt hallottad a telefonban, hogy Jó napot kívánok, Schmidt Mária vagyok”?

LA: Voltak ennél érdekesebb telefonhívásaim is… Persze csodálkoztam, hogy ő engem egyáltalán számon tart, és hogy létezem az ő térképén. Mondtam neki, hogy én ritkán tudok felkérésre dalt írni. (...) Végül azt mondtam neki, hogy van egy kész dalom, ami a belső dilemmákról és a félelemről szól, és hogy azt szívesen odaadom. Elküldtem, tetszett neki, és mondta, hogy akkor megvenné. Relatíve sok pénzt mondtam neki. Az összeget előtte leegyeztettem Attilával, mert hát mind a ketten pénzéhesek vagyunk. Amúgy szerintem egy reális piaci árat mondtunk. És aztán a Mária visszaírt e-mailben, hogy mi el vagyunk tévedve (...).

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Korábban előfordult, például a Szeles című Kiscsillag-albumon, hogy dalszövegekben reflektáltál közéleti témákra. Ezúttal direkt kerülted az ilyesmit?

LA: Szerintem a jelenlegi Magyarország mint háttér azért rajta van a szólólemezemen, viszont tény, hogy nincsenek konkrét utalások. (...)

Arról, hogy miért nincsenek politikai utalások a dalszövegekben, hogy mi lett a Schmidt Mária-féle ügy vége, és miért nem vette meg az elkészült dalt, miért történhetett meg a teljes hazai sajtót foglalkoztató baleset, és miért reagált Lovasi indulatosan az Indexen megjelent kritikára, a Magyar Narancs friss számában olvashat részletesebben.

Ne feledje e héten is megvenni a lapot! Kapható csütörtöktől az újságárusoknál, illetve előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.