Lovasi András: "Aztán egyszer felhívott Schmidt Mária"

  • Fekete Milán
  • 2019. április 24.

Zene

Az új dalokon kívül sok minden szóba került: Schmidt Mária váratlan telefonhívása, egy elhíresült lemezkritika és az a bizonyos baleset is.

MN: Igaz, hogy a Féreg című számot eredetileg a Terror Házának írtad?

LA: Nem. Már korábban kész volt, Szabó Attila írta a zenéjét. Vele ez általában úgy zajlik, hogy elküldi nekem az akkordokat, és a dallamokat is készre szokta csinálni. Ő egy hálás zeneszerző, mert nem szimpla vázlatot dob oda, így nekem csak annyi dolgom van, hogy a hangjegyekre rárakjam a megfelelő szótagszámot. Ezt 2011-ben küldhette, és be is fejeztem akkor a dalt. Csináltunk is belőle egy egész jó demóverziót, de aztán fiókba került. Pont azért, mert a valamikori szólólemezemre szántam. Aztán egyszer felhívott Schmidt Mária, hogy jubileuma lesz a Terror Házának, és hogy csinálnék-e egy dalt ehhez.

MN: Nem volt meglepő, amikor azt hallottad a telefonban, hogy Jó napot kívánok, Schmidt Mária vagyok”?

LA: Voltak ennél érdekesebb telefonhívásaim is… Persze csodálkoztam, hogy ő engem egyáltalán számon tart, és hogy létezem az ő térképén. Mondtam neki, hogy én ritkán tudok felkérésre dalt írni. (...) Végül azt mondtam neki, hogy van egy kész dalom, ami a belső dilemmákról és a félelemről szól, és hogy azt szívesen odaadom. Elküldtem, tetszett neki, és mondta, hogy akkor megvenné. Relatíve sok pénzt mondtam neki. Az összeget előtte leegyeztettem Attilával, mert hát mind a ketten pénzéhesek vagyunk. Amúgy szerintem egy reális piaci árat mondtunk. És aztán a Mária visszaírt e-mailben, hogy mi el vagyunk tévedve (...).

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Korábban előfordult, például a Szeles című Kiscsillag-albumon, hogy dalszövegekben reflektáltál közéleti témákra. Ezúttal direkt kerülted az ilyesmit?

LA: Szerintem a jelenlegi Magyarország mint háttér azért rajta van a szólólemezemen, viszont tény, hogy nincsenek konkrét utalások. (...)

Arról, hogy miért nincsenek politikai utalások a dalszövegekben, hogy mi lett a Schmidt Mária-féle ügy vége, és miért nem vette meg az elkészült dalt, miért történhetett meg a teljes hazai sajtót foglalkoztató baleset, és miért reagált Lovasi indulatosan az Indexen megjelent kritikára, a Magyar Narancs friss számában olvashat részletesebben.

Ne feledje e héten is megvenni a lapot! Kapható csütörtöktől az újságárusoknál, illetve előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.