Lovasi András: "Aztán egyszer felhívott Schmidt Mária"

  • Fekete Milán
  • 2019. április 24.

Zene

Az új dalokon kívül sok minden szóba került: Schmidt Mária váratlan telefonhívása, egy elhíresült lemezkritika és az a bizonyos baleset is.

MN: Igaz, hogy a Féreg című számot eredetileg a Terror Házának írtad?

LA: Nem. Már korábban kész volt, Szabó Attila írta a zenéjét. Vele ez általában úgy zajlik, hogy elküldi nekem az akkordokat, és a dallamokat is készre szokta csinálni. Ő egy hálás zeneszerző, mert nem szimpla vázlatot dob oda, így nekem csak annyi dolgom van, hogy a hangjegyekre rárakjam a megfelelő szótagszámot. Ezt 2011-ben küldhette, és be is fejeztem akkor a dalt. Csináltunk is belőle egy egész jó demóverziót, de aztán fiókba került. Pont azért, mert a valamikori szólólemezemre szántam. Aztán egyszer felhívott Schmidt Mária, hogy jubileuma lesz a Terror Házának, és hogy csinálnék-e egy dalt ehhez.

MN: Nem volt meglepő, amikor azt hallottad a telefonban, hogy Jó napot kívánok, Schmidt Mária vagyok”?

LA: Voltak ennél érdekesebb telefonhívásaim is… Persze csodálkoztam, hogy ő engem egyáltalán számon tart, és hogy létezem az ő térképén. Mondtam neki, hogy én ritkán tudok felkérésre dalt írni. (...) Végül azt mondtam neki, hogy van egy kész dalom, ami a belső dilemmákról és a félelemről szól, és hogy azt szívesen odaadom. Elküldtem, tetszett neki, és mondta, hogy akkor megvenné. Relatíve sok pénzt mondtam neki. Az összeget előtte leegyeztettem Attilával, mert hát mind a ketten pénzéhesek vagyunk. Amúgy szerintem egy reális piaci árat mondtunk. És aztán a Mária visszaírt e-mailben, hogy mi el vagyunk tévedve (...).

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Korábban előfordult, például a Szeles című Kiscsillag-albumon, hogy dalszövegekben reflektáltál közéleti témákra. Ezúttal direkt kerülted az ilyesmit?

LA: Szerintem a jelenlegi Magyarország mint háttér azért rajta van a szólólemezemen, viszont tény, hogy nincsenek konkrét utalások. (...)

Arról, hogy miért nincsenek politikai utalások a dalszövegekben, hogy mi lett a Schmidt Mária-féle ügy vége, és miért nem vette meg az elkészült dalt, miért történhetett meg a teljes hazai sajtót foglalkoztató baleset, és miért reagált Lovasi indulatosan az Indexen megjelent kritikára, a Magyar Narancs friss számában olvashat részletesebben.

Ne feledje e héten is megvenni a lapot! Kapható csütörtöktől az újságárusoknál, illetve előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.