Lemez

M83: DSVII

  • - minek -
  • 2019. november 3.

Zene

12 évvel ezelőtt jelent meg a francia hangvarázsló, Anthony Gonzales egyszemélyes zenekaraként működő M83 első olyan lemeze, a Digital Shades Vol. 1, amelyet szerzője a nyolcvanas évek videójáték-zenéinek szentelt. Az addig főleg gitárcentrikus, shoe­gaze/álompop hangzásáról híres Gonzalez e negyedik albumán próbálta ki új, sokkal inkább az ambient zenei elektronika által inspirált, részben későbbi, sikeres albumain is hasznosuló elgondolásait.
A most elkészült folytatást a szerző-előadó szerint naiv és megindító, ugyanakkor egyszerű, habár tökéletlen korai videójátékok zenéin kívül a sc-fi és fantasy filmek sound­trackjei, illetve Brian Eno vagy John Carpenter albumai inspirálták. Egy látszólag szigorú zenei felütés nyomán hamarosan az alkalmazott, leg­inkább rajzfilmzenék izgalmas tájai felé kanyarodunk, de mindez csupán csalétek, hiszen olyan simogató, szürke ködbe vesző ambient szerzeményt is hallhatunk itt, mint például a Colonies.
A továbbiakban is üdítően váltakoznak a nagyzenekar helyett szintetizátorral és maximum gitárral megoldott, nagy ívű, mégis minimalista hangszerelési bravúrok (néha pánsíp hangszínnel súlyosbítva), az egy szál zongorára írt darabok, meg az olyan, szinte drone-ba hajló szerzemények, mint a Mirage. Aki az emberi hangot hiányolná az albumról, annak be kell érnie némi hümmögő vokállal, aki viszont szereti a Husák-korszak csehszlovák tévés mesejátékainak analóg szintire írt zenéit, az többször is elégedetten fog csettinteni.

Naïve/Mute, 2019

 

 

 

Neked ajánljuk