mi a kotta?

Melodikus idegláz

  • mi a kotta
  • 2012. július 14.

Zene

"Wagner fél életén keresztül úgy hitt a forradalomban, amennyire csak egy francia tud hinni benne. Ezt kereste a mítosz rúnaírásában, és azt hitte, hogy Siegfriedben felleli a tipikus forradalmárt. - 'Honnan származik minden baj a világon?' - tette fel magának a kérdést Wagner. A 'régi szerződésekből'; válaszolta, mint a többi forradalomideológus.

Magyarán szólva: a szokásokból, a törvényekből, az erkölcsből, az intézményekből és mindabból, amin a régi világ, a régi társadalom nyugszik." Így írt az egykori ideáljával szembefordult Nietzsche, aki persze még ezzel együtt is megértőbben nyilatkozott Wagner Ringjéről, mint a kor bécsi kritikuspápája, Eduard Hanslick. Ő a jövő zenéjét alapvetően amúgy is "öt kottavonalra firkantott melodikus idegláznak" tartotta, s ekképp ítélt a Nibelung-tetralógiáról: "az egyedi, mintegy a rendszer háta mögött besurranó szépségek nem tudják megakadályozni, hogy ez a szó zsarnokságára és a dallamtalan párbeszédekre épülő rendszer a halál magvaival ne hintse tele az egészet."

Nos, pénteken és vasárnap vár minket e megosztó csoda második fele: a Siegfried (Nemzeti Hangversenyterem, június 15., négy óra) és Az istenek alkonya (június 17., négy óra), kedden azután a Tannhäuser második előadásával (június 19., négy óra) már véget is érnek az idei Budapesti Wagner-napok a Művészetek Palotájában. A varázslat és a monumentalitás azonban máshol is feltárul majd előttünk e napokban, méghozzá szabadtéren: a Budapesti Fesztiválzenekar szombati villámkoncertjén. A Múzeumok Éjszakájának nyitóeseménye gyanánt ugyanis Fischer Iván és együttese kitelepül a Szépművészeti lépcsőjére (június 16., hat óra), hogy eljátssza az Egy kiállítás képei utolsó két tételét: a Baba Jaga kunyhóját és A kijevi nagykaput. (Utóbbit a ciklust megihlető Viktor Hartmann képén mutatjuk.) Tyúklábon álló varázslói kulipintyó emitt, szélesen áradó orosz dicsőség amott - szóval erre az ingyenes happeningre még akkor is jó lenne elmenni, ha nem kecsegtetnének ráadásképp egy nagy csoportképpel, játékkal és nyereményekkel.

S miután a Fesztiválzenekar szombaton megtartja felkészítő edzését a szabadtéri szezonra, kedd este a Margitszigeten immár komplett hangversennyel csábít majd (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, június 19., hét óra). A kiadós, roppant igényes, ám a közönség számára mégis könnyed programot, amely egy Rossini-nyitány mellett a Galántai táncokat és az Olasz szimfóniát is felkínálja, Takács-Nagy Gábor fogja elvezényelni, aki a megelőző napokban egyébiránt kétszer is a MÁV Szimfonikus Zenekar élére áll majd. Az azonos összeállítású két koncert (Olasz Kultúrintézet, június 15., hét óra, ill. június 16., tizenegy óra) a Jupiter szimfóniát és Brahms Negyedikjét indítja majd az utolsó előtti Mozart-operanyitány nyomába. Azaz a prágai ősbemutatón Mária Ludovika császárné által egyszerűen csak "német disznóságnak" ítélt Titus kegyelme overtűrje fogja megnyitni a hangversenyeket, II. Lipót nejénél bizonyosan értőbb és megértőbb közönség tapsaitól honorálva.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.