mi a kotta?

Mesterdalárok a színen

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/26. hétre

„Az oly annyira nem testi örömök felől, mint amiket a muzsika ád, nem szabad szólani. Hol az a szó, mely azt fesse?” – írta Kazinczy Ferenc egyik feljegyzésében egy Mozart-koncert után, megemlítve, hogy az ünnepelt zeneszerző egyszerre vezényelt és játszott – „az orkesztert igazgatá, fortepianóját vervén”. De bajban lennénk, ha muzsikusként egy nyelvújítás előtti kollégával akarnánk megértetni magunkat. Hiszen a térség kulturális elmaradottságát jelzi, hogy maga a zene szó is a nyelvújítással jött létre, ekkor keletkeztek a hangszer, a nyitány, a fuvola és a harsona szavak, de megannyi olyan kifejezés is, amelyek azóta a foltos nyakorjánnal együtt ki is koptak: nem hívjuk az operát zengeménynek, az énekversenyt dalárversenynek, a fagottot búgósípnak.

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus hangversenye azonban egy olyan korba repít vissza, amikor Kazinczyék törekvései még a jövő muzsikáját jelentették. Bach és Händel korában a magyar és a bécsi főúri rezidenciákon is szólt a zene, a hangversenyek egyik zeneszerzője, Gregor Joseph Werner például a melki apátság és Bécs után az Esterházy-uradalom zenésze volt, legtöbb műve egyelőre Csipkerózsika-álmát alussza az OSZK-ban. Francesco Bartolomeo Conti ugyancsak a császárvárosban működött, Johann Joseph Fux nélkül pedig nem lenne Haydn és Mozart. Az együtteseket Vashegyi György vezényli (Vác, Nagyboldogasszony-székesegyház, június 27., fél nyolc).

A váci Régi Zenei Napokon mindennap felcsendül néhány a több száz éves zenei kincsek közül, de a Capricornus Consort Basel hangversenye kiemelkedik a kínálatból. Az együttes zenekari átiratban játszik Bach-orgonaműveket, a muzsikusokat egy Svájcban élő magyar, Barczi Péter vezeti (Vác, Barátok temploma, június 29., fél nyolc).

A héten az idei Wagner-napok két produkcióját, a Mesterdalnokokat szombaton, a Tannhäusert vasárnap hallhatjuk újra (Müpa, június 28. és 29., négy óra). De hagyományosan, Fischer Ádám vezényletével felcsendülnek a legszebb Wagner-dallamok is: A bolygó hollandi nyitányától egészen Liebestodig hallhatjuk az életmű keresztmetszetét. Négy énekes vezet végig az életművön: Daniela Köhler, Láng Dorottya, Nyári Zoltán és Kiss Tivadar (Müpa, június 30., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.