rés a présen „Bácskai rizses hús”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. január 22.

Zene

Nemes Zoltán zenész

rés a présen: Az idén 20 éves a New Or­leans-i zenét játszó Jambalaya zenekar, amely egy híres helyi ételről kapta a nevét. Mennyit változott a csapat a megalakulása óta?

Nemes Zoltán: Nincs olyan zenekar, ahol ennyi idő után ne lenne tagcsere. Viszont ez nálunk úgy zajlott, hogy a régiek ugyanúgy dolgoznak az „ügyért” most is. Például Szűcs Krisztián „Qka” Fender Rhodes zongoráját használtuk a legújabb lemezünk felvételeinél, amelyet a korábbi szaxofonos, Albert Zoltán „Zoltbert” adott ki. Az élet másfelé vitt pár embert, de attól még együtt dolgozunk, mert nincs vita abban, hogy szeretjük ezt a zenekart. Két korszakra osztanám a zenekar működését, pont középen elválasztva. Az első tíz év nyugodtan nevezhető útkeresésnek, aztán tíz éve elmentem New Orleansba, és megtapasztaltam, hogyan működik ez a fajta zene a valóságban. Little G. Weevil barátom élt ott, és meghívott turnézni. Akkor kattant a helyére, hogy mit akarok igazából, mi lehet a Jambalaya igazi hangzása. Az utóbbi két lemezünk, a Whatever Happens (2019), és az új jubileumi lemez, a Starry Road to Nowhere (2024) már ebben a szellemben készültek.

rap: Hol játszotok az új lemezről legközelebb?

NZ: Január 24-én a Muzikumban lesz a lemezbemutató ráadás, aztán országos turnét tervezünk. A koncerteken elsődleges cél, hogy az új dalok bemutatása mellett a legütősebb és legmaradandóbb New Orleans hangulatú élményt hagyjunk a közönségünkben. A közönség is változott a húsz év alatt. Azt tapasztaljuk, hogy blues- vagy dzsesszfesztiválokon és egyéb rendezvényeken is szeretik, mert van egyéni íze, nagyon jól fogadják. Egy biztos, nálunk nincs mód kesergésre.

rap: Kikből áll most a zenekar?

NZ: Szabó Tamás dobok, Varga Laca basszusgitár, Bellák Miklós gitár, Sóvári Tamás trombita és Magda Zsolt szaxofon. A szerzeményeket általában én tárom a csapat elé, aztán együtt hangszereljük, és mindenki hozzátesz valamit. A végeredmény mindenképp egy csapatmunka eredménye. A szövegeket magam írom. Az utóbbi tíz évben főleg angol nyelvű dalokat/lemezeket jelentettünk meg.

rap: Mi a koncertek repertoárja?

NZ: A saját szerzemények mellett játszunk olyan New Orleans-i előadóktól is, akiket imádunk. Ilyenek Dr. John, Allen Toussaint, a The Meters vagy a Dirty Dozen Brass Band. Az új hangzáshoz a talk box nevű eszközt is belehangszereltük a dalokba, emellett törekedtünk a vintage hangzásra. Amennyire csak lehet, a koncerteken is szeretnénk visszaadni ezt a zenei elképzelést.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.