Jason Schwartzman világéletében a geek-slacker-lúzer-okostojás-balfék vonalon mozgott, a csúcsra már pályakezdésekor (Wes Anderson: Okostojás) felért, azóta nincs mit bizonyítania. Hogy mennyire nincs mit, arról szól az Író és kamuhõs címû sorozat, a tartalomismertetõ szerint meg arról, hogy egy Jonathan nevû fickó regényírás helyett Chandler és némi fû befolyása alatt magánhekust játszik. A piac e téren is gyorsan telítõdik, a Brick címû jól sikerült tinédzserfilmben például egész komolyan volt véve a pubertáskori noirkodás, Chandler és Hammett mozdulataival amerikai gimnazisták keménykedtek, innen pedig már csak egy pici lépés, hogy valaki - momentán egy gyerekképû neurotikus a Woody Allen Kisképzõbõl - Brooklynban kezdjen ballonkabátos bénázásba. A jófejkedéshez, ha mindenki marha elégedett az alapötlettel, de senki sem strapálta magát ennél tovább, hivatásos jófejekre van szükség - ezen a poszton Budapesten Mucsi & Scherer játszik, Brooklynban meg Schwartzman, Galifianakis (frissen feltört jófej) és Ted Danson (másodvirágzó jófej). 'k azok, akik még álmukból is, egyébként meg 25 perc csak egy epizód. Valaki mindig betép, egy tárgy vagy rokon mindig megkerül, Brooklyn (az új Manhattan) mindig beköszön, és mindhárom jófej - a vékony, a dagadt és a gazdag õsz - bemutat egy-egy kedves neurózist. Az idõ gyors múlását a jófejség elsõ számú törvénye is szavatolja: jófej jófejt vonz; Jim Jarmuschra sem kell sokat várni, hogy egy mûteremlakásban bicajozzon. Az HBO sorozata olyan, mint a dagadt jófej kedvence: minõségi sajtburger sajt nélkül.
HBO, kedd, 21.00
*** és fél