Zene

„Szabadulni akarok”

A száz éve született Ligeti György életművének kutatóját, Kerékfy Márton zenetörténészt a zeneszerző pályájáról, fontosabb műveiről és az emlékezetéről is kérdeztük.

Közel hozzák a zenét

Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója, orgonaművész

  • rés a présen
  • 2023. május 17.

„Jó hangulatú osztálytalálkozó”

Közel két évtizedes szünet után új albummal jelentkezett a Kispál és a Borz. A zenekar tizenegyedik, Beszorult mondat című lemeze kapcsán beszélgettünk Kispál Andrással és Lovasi Andrással új dalokról, vendégzenészekről, sanzonbizottságokról és a jövőről.

A meghódított Jeruzsálem

Verdi nálunk ritkán játszott, negyedik operája közvetlenül a Nabuccót követte, és 1843-ban, a zeneszerző harmincéves korában mutatták be a milánói Scalában. Csakhogy míg a Nabuccót négy évvel az ősbemutató után már Pesten is játszották, A lombardok csak 1974-ben bukkant fel magyar színpadon, az Erkel Színházban, Lamberto Gardelli vezényletével, Mikó András rendezésében.

Élő, halott vagy tetszhalott

Biztos mindenki találkozott már koncertlátogatóval, aki nem átallja bevallani, idegenkedik a kortárs zenétől. Hiába telt el több mint száz év az avantgárd első hulláma óta, ezek a művek nem váltak a törzsrepertoár részévé, és a közönség még mindig a régi kedvenceire kíváncsi. De miért érezzük idegennek a múlt évszázad számos irányzatát?

Aki színesben álmodott

Ligeti Györgynek nem csak az álmai voltak színesek. Színes volt az életútja, bár a nácizmus és terrorizmus kettős terrorját megtapasztalt, többször életveszélyből menekült sorsot csak erős eufemizmussal lehet csupán „színesnek” nevezni.