mi a kotta?

Vajúdik a szerző

  • mi a kotta
  • 2023. szeptember 6.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/36. hétre

„Ki mondta, hogy »a muzsikusok lelke zárva van«? Nem tévedett. Nem elhanyagolható kérdés, mit gondol Claude Debussy úr a Pelléas és Mélisande kritikájáról. Keveset válaszol, többet mosolyog. Nagyon finoman beszél, halk és dallamos hangon. Úgy véljük, temperamentumából fakadóan gyűlöli a reklámot, és higiéniás okból a publicitást. Óvatosan kell kopogni az ajtaján, és levenni a cipőt, hogy ne keltsünk a lelkében zajt, ahol a hangoknak szakmai értékük és sajátos rezgésük van” – írta védelmezőleg a Le Figaro 1902 májusában, miután a zeneszerző modern operáját értetlenség és kisebb botrány kísérte: a hallgatók épp azokat az operai jegyeket kérték számon a komponistán, amelyek ellen alkotott, és folyton wagnerizmussal vádolták. A publicista nem véletlenül idézte Debussy egyik megjegyzését: „A harc nem igazságos. A kritikusok egyetlen óra alatt megítélhetik a művész éveken át tartó erőfeszítését, viselősségét és vajúdását.”

Maurice Maeterlinck drámájának zenei feldolgozását ritkán hallani, így aztán hiba lenne elmulasztani a Budapesti Fesztiválzenekar új operaprodukcióját. Fischer Ivánék háromszor is előadják a Pelléas és Mélisande-t, a főszerepben két „jelenkori klasszissal”, Bernard Richterrel és Patricia Petibonnal (Müpa, szeptember 9., 10. és 12., hét óra).

Az Operaházban a Varázsfuvolát láthatjuk a héten: Mozart dalművét egész más tulajdonságok alapján nevezhetjük szimbolistának, s ez bizonyára kiderül majd Szinetár Miklós ötletekben dús, kilenc éve készült rendezéséből. Az Éj királynőjét Bodor Éva és Lucie Kankova váltója énekli, mindegyik nap Hámori Máté vezényel (szeptember 8., 9. és 10., hét óra). Míg a karmester az árokban, együttese, a Danubia Zenekar Dohnányi Ernővel foglalkozik a BMC-ben: azzal, hogy zeneszerzőként, zongoristaként vagy karmesterként szeressük-e jobban a szertelen zsenit, aki folyamatosan háttérbe szorul a Bartók–Kodály-kettős mellett. Az első koncertrészben a fiatalkori c-moll zongora­ötöst, utána a csellóra írt Koncertdarabot halljuk, Zsíros Levente vezényel (szeptember 9., négy óra, fél nyolc). Közben ráfordul az utolsó kanyarra a Bartók Világverseny, amelyen az idén hegedűsök mérkőznek meg egymással. A zenekari döntőkre szombaton kerül sor, a döntősöket Kovács János pálcája és a Rádiózenekar kíséri (Zeneakadémia, szeptember 9., három óra, hét óra). Másnap a versenyzők gálakoncertet adnak, ugyancsak a rádió együttesével (szeptember 10., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?