mi a kotta?

Vajúdik a szerző

  • mi a kotta
  • 2023. szeptember 6.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/36. hétre

„Ki mondta, hogy »a muzsikusok lelke zárva van«? Nem tévedett. Nem elhanyagolható kérdés, mit gondol Claude Debussy úr a Pelléas és Mélisande kritikájáról. Keveset válaszol, többet mosolyog. Nagyon finoman beszél, halk és dallamos hangon. Úgy véljük, temperamentumából fakadóan gyűlöli a reklámot, és higiéniás okból a publicitást. Óvatosan kell kopogni az ajtaján, és levenni a cipőt, hogy ne keltsünk a lelkében zajt, ahol a hangoknak szakmai értékük és sajátos rezgésük van” – írta védelmezőleg a Le Figaro 1902 májusában, miután a zeneszerző modern operáját értetlenség és kisebb botrány kísérte: a hallgatók épp azokat az operai jegyeket kérték számon a komponistán, amelyek ellen alkotott, és folyton wagnerizmussal vádolták. A publicista nem véletlenül idézte Debussy egyik megjegyzését: „A harc nem igazságos. A kritikusok egyetlen óra alatt megítélhetik a művész éveken át tartó erőfeszítését, viselősségét és vajúdását.”

Maurice Maeterlinck drámájának zenei feldolgozását ritkán hallani, így aztán hiba lenne elmulasztani a Budapesti Fesztiválzenekar új operaprodukcióját. Fischer Ivánék háromszor is előadják a Pelléas és Mélisande-t, a főszerepben két „jelenkori klasszissal”, Bernard Richterrel és Patricia Petibonnal (Müpa, szeptember 9., 10. és 12., hét óra).

Az Operaházban a Varázsfuvolát láthatjuk a héten: Mozart dalművét egész más tulajdonságok alapján nevezhetjük szimbolistának, s ez bizonyára kiderül majd Szinetár Miklós ötletekben dús, kilenc éve készült rendezéséből. Az Éj királynőjét Bodor Éva és Lucie Kankova váltója énekli, mindegyik nap Hámori Máté vezényel (szeptember 8., 9. és 10., hét óra). Míg a karmester az árokban, együttese, a Danubia Zenekar Dohnányi Ernővel foglalkozik a BMC-ben: azzal, hogy zeneszerzőként, zongoristaként vagy karmesterként szeressük-e jobban a szertelen zsenit, aki folyamatosan háttérbe szorul a Bartók–Kodály-kettős mellett. Az első koncertrészben a fiatalkori c-moll zongora­ötöst, utána a csellóra írt Koncertdarabot halljuk, Zsíros Levente vezényel (szeptember 9., négy óra, fél nyolc). Közben ráfordul az utolsó kanyarra a Bartók Világverseny, amelyen az idén hegedűsök mérkőznek meg egymással. A zenekari döntőkre szombaton kerül sor, a döntősöket Kovács János pálcája és a Rádiózenekar kíséri (Zeneakadémia, szeptember 9., három óra, hét óra). Másnap a versenyzők gálakoncertet adnak, ugyancsak a rádió együttesével (szeptember 10., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.