mi a kotta?

Zene protézisre

  • mi a kotta
  • 2023. szeptember 27.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/39. hétre

„Felfogásom a következő: magyar zeneszerzőnek tartom magamat… Ön vagy más tudósok helyesebben tennék, ha mellőznék ezt a megjelölést (»compositorul român«)… Nos, ha már benne vagyok az őszinteségben, hadd mondjam el Önnek néhány idevágó gondolatomat: Az én zeneszerzői munkásságom, épp mert e háromféle (magyar, román és szlovák) forrásból fakad, voltaképpen annak az integritás-gondolatnak a megtestesüléseként fogható fel, melyet ma Magyarországon annyira hangoztatnak. Természetesen ezt nem azért írom Önnek, hogy ennek hangot adjon, és Ön bizonyára óvakodni is fog ettől, hiszen ilyesmi nem való a román sajtóba” – írta öntudatosan Bartók 1931-ben Octavian Beu zenetudósnak. A Táncszvitben a maga zenei nyelvén meg is fogalmazta, milyen lenne az általa elképzelt egységes Kárpát-medence: közös, „költött parasztzenefélét” komponált a népek békés együttélésének jegyében. Ki hibáztatná őt az 1923-ban született mű kapcsán?

A Nemzeti Filharmonikusok ezzel a Bartók-opusszal nyit, majd Bruch I. hegedűversenyével folytatja, amelyben Jennifer Pike, a britek ünnepelt hegedűművésze szólózik. Végül Rachmaninov-szimfónia hangzik fel (Müpa, szeptember 29., fél nyolc). Eközben a Budapesti Fesztiválzenekar barokk különítménye és Jonathan Cohen régizenész-karmester Bach- és Telemann-darabokkal kedveskedik a közönségnek. A műfaj ismerői minden bizonnyal Carolyn Sampson szopránénekesnő nevére is felkapják a fejüket: most élőben is hallhatjuk a nagyszerű lemezek készítőjét (Zeneakadémia, szeptember 29., fél nyolc, szeptember 30., fél négy).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.