„A világon kivétel nélkül mindenki Maria Callas vagy Luciano Pavarotti, amikor a fürdőszobában zuhanyzás közben énekli az O sole miót. Javaslom mindenkinek, aki még nem tette, próbáljon meg egyszer valamit, akár a Süss fel napot is, közönség előtt előadni. Közönség nélkül nincs koncertélmény. Amelyik muzsikust zavarja vagy bosszantja a közönség jelenléte, az maradjon inkább a zuhany alatt” – jelentette ki sarkosan Vajda Gergely egy, a Budapest Music Center oldalán megjelent interjúban, és a zeneszerző-karmester rögtön utat is mutat, amikor 50. születésnapja alkalmából az UMZE Kamaraegyüttes élére áll, hogy saját és számára fontos művekből adjon hangversenyt. A műsorban Jörg Widmann és Eötvös Péter két opusa mellett ősbemutató is található, az előtér-zeneszerző Vajda LoFi Sonatája, amelyet a YouTube-on hallgatható háttérzene-rádió ihletett (BMC, szeptember 15., hét óra). Másnap összeszokott fiatalok, Ránki Fülöp, Stark János Mátyás és Devich Gergely klasszikus triója muzsikál Beethoven és Mendelssohn kamaraműveiből (BMC, szeptember 16., hét óra).
Nem példa nélküli, mégis ritkaság, hogy Bach-concerto cimbalomszólóval csendüljék fel, és pont ez történik majd Lukács Miklós és a Budapesti Vonósok hangversenyén. A klasszikusban és jazzben is otthonos verőember – hiszen ütője a teniszezőnek van, a cimbalmot verik, „ráfülelve” – az a-moll hegedűversenyben szólózik, de egy saját kompozíciója is elhangzik majd (Zeneakadémia, Solti Terem, szeptember 18., fél nyolc). Másnap Ludwig vezényel Ludwigot: Beethoven Prométheusz-nyitánya után Brahms, majd a posztromantikus vagy posztklasszicista Thomas Ludwig saját III. szimfóniája csendül fel a Danubia Zenekarral (Zeneakadémia, szeptember 19., fél nyolc).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
