mi a kotta?

Barokkbuster

  • mi a kotta
  • 2023. szeptember 13.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/37. hétre

„A világon kivétel nélkül mindenki Maria Callas vagy Luciano Pavarotti, amikor a fürdőszobában zuhanyzás közben énekli az O sole miót. Javaslom mindenkinek, aki még nem tette, próbáljon meg egyszer valamit, akár a Süss fel napot is, közönség előtt előadni. Közönség nélkül nincs koncertélmény. Amelyik muzsikust zavarja vagy bosszantja a közönség jelenléte, az maradjon inkább a zuhany alatt” – jelentette ki sarkosan Vajda Gergely egy, a Budapest Music Center oldalán megjelent interjúban, és a zeneszerző-karmester rögtön utat is mutat, amikor 50. születésnapja alkalmából az UMZE Kamaraegyüttes élére áll, hogy saját és számára fontos művekből adjon hangversenyt. A műsorban Jörg Widmann és Eötvös Péter két opusa mellett ősbemutató is található, az előtér-zeneszerző Vajda LoFi Sonatája, amelyet a YouTube-on hallgatható háttérzene-rádió ihletett (BMC, szeptember 15., hét óra). Másnap összeszokott fiatalok, Ránki Fülöp, Stark János Mátyás és Devich Gergely klasszikus triója muzsikál Beethoven és Mendelssohn kamaraműveiből (BMC, szeptember 16., hét óra).

Nem példa nélküli, mégis ritkaság, hogy Bach-concerto cimbalomszólóval csendüljék fel, és pont ez történik majd Lukács Miklós és a Budapesti Vonósok hangversenyén. A klasszikusban és jazzben is otthonos verőember – hiszen ütője a teniszezőnek van, a cimbalmot verik, „ráfülelve” – az a-moll hegedűversenyben szólózik, de egy saját kompozíciója is elhangzik majd (Zeneakadémia, Solti Terem, szeptember 18., fél nyolc). Másnap Ludwig vezényel Ludwigot: Beethoven Prométheusz-nyitánya után Brahms, majd a posztromantikus vagy posztklasszicista Thomas Ludwig saját III. szimfóniája csendül fel a Danubia Zenekarral (Zeneakadémia, szeptember 19., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”