Szívében az esze - Bono Bonóról - Beszélgetések Michka Assayasszal (könyv)

  • - legát -
  • 2006. május 18.

Zene

Egy negyedszázados út a csillagösvényen még akkor is könyvet érdemel, ha csupán kellemes hanglemezekkel van kikövezve.
A U2 énekese azonban nemcsak énekes-dalszerző, de egyben szabadidős világváltoztató, a sztárállatkert lelkiismerete, példa nélküli jelenség. Bono ugyanis nem csupán a harsány jótékonykodók egyik jellegzetes példánya, árvízi gála-huszár, segélykoncert-akrobata, többszörös fővédnök, hanem megállás nélkül pörgő, politikusokra tapadó napszemüveges légy, aki agresszív és gátlástalan, ha a nemes célról, a világ szegényeinek megmentéséről van szó. Bono mentőöve sokszor vásári kacatnak tűnik, magamutogatásnak, a kívülálló nehezen hiszi, hogy ez az ember valóban fontos tetteket hajtott végre az emberiség érdekében. Az pedig különösen érdekes, hogy miért.

Michka Assayas francia újságíró már 1980-ban a U2 körül sertepertélt, és bátran kijelentheti, barátja Bonónak. A könyv hirtelen felin-dulásból, 2001-ben, a U2 párizsi koncertjét követően, az öltözőben született, elkészítése több menetben - sokszor telefonon keresz-tül -, több mint két évig zajlott. Rendhagyó munka, hiszen nem a U2 története, de nem is valamiféle "mikrofonállványos" önéletrajz. Az egykori Paul Hewson nem az életét mondja tollba, sokkal inkább egy kötetlen, éppen a beszélgetés időpontjában valami miatt aktuális témában próbálja kifejteni nézeteit, míg Assayas lelkiismeretes lexikonként, aprólékosan, sokszor okoskodva igyekszik gátat vetni a sztár túlcsordulni készülő gondolatainak. A legmegfelelőbb műfaji besorolás mégis a terápia lenne, néha olyan érzésünk támad, mintha - persze csak a "páciens" munkájával kapcsolatos - pszichológiai jegyzőkönyvet olvasnánk annak ellenére, hogy a beszélgetők nagyjából azonos korú és ízlésű (Assayas azért kifinomultabbnak tűnik), egyenrangú partnerek. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a Bono Bonóról (borzasztó cím, az eredetiben egy hajszállal jobb: Bono on Bono; Megyeri Zsuzsa fordítása viszont remek) nem szimpla pályakép, hanem minden ízében őszinte beszélgetés, amelyben egy olyan emberrel ismerkedhetünk meg, akinek a "szívében az esze". És ez a kulcs. Noha Bono szövegeiből egy félművelt, sokszor felszínes, nem különösképpen eredeti gondolkodású karakter bontakozik ki, mindez egyáltalán nem számít. Vajon melyik rocksztár nem az? Különösebben az sem számít, hogy - bár ikonként dicséretes dolog - az énekes szerény, becsületes és tisztességes férfi benyomását kelti. Akadnak még ilyenek is. Ellenben az a hit, ami Bonót jellemzi, valóban egyedülálló. A könyv attól különleges, hogy egy igazi hívőt ismerhetünk meg. Patetikusabban: egy igazi keresztényt. Ráadásul olyat, aki hosszú pályafutása alatt be is bizonyította, hogy a hit hegyeket képes megmozgatni. Nemcsak a zenében, hanem olyan ügyekben is, mint az afrikai adósságeltörlés vagy az ír megbékélés. Vagy bármiben. Lehet, hogy sokak számára ellenszenves, tenyérbe mászó, ahogy Bono világot vált meg, de a könyv elolvasása után az a legnagyobb tanulság, hogy sokat tanulhatunk tőle. Lehet, hogy az együgyűségnek látszó dolgok valójában csak pofonegyszerűek?

Európa Könyvkiadó, 2006, 3400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.