Szívében az esze - Bono Bonóról - Beszélgetések Michka Assayasszal (könyv)

  • - legát -
  • 2006. május 18.

Zene

Egy negyedszázados út a csillagösvényen még akkor is könyvet érdemel, ha csupán kellemes hanglemezekkel van kikövezve.
A U2 énekese azonban nemcsak énekes-dalszerző, de egyben szabadidős világváltoztató, a sztárállatkert lelkiismerete, példa nélküli jelenség. Bono ugyanis nem csupán a harsány jótékonykodók egyik jellegzetes példánya, árvízi gála-huszár, segélykoncert-akrobata, többszörös fővédnök, hanem megállás nélkül pörgő, politikusokra tapadó napszemüveges légy, aki agresszív és gátlástalan, ha a nemes célról, a világ szegényeinek megmentéséről van szó. Bono mentőöve sokszor vásári kacatnak tűnik, magamutogatásnak, a kívülálló nehezen hiszi, hogy ez az ember valóban fontos tetteket hajtott végre az emberiség érdekében. Az pedig különösen érdekes, hogy miért.

Michka Assayas francia újságíró már 1980-ban a U2 körül sertepertélt, és bátran kijelentheti, barátja Bonónak. A könyv hirtelen felin-dulásból, 2001-ben, a U2 párizsi koncertjét követően, az öltözőben született, elkészítése több menetben - sokszor telefonon keresz-tül -, több mint két évig zajlott. Rendhagyó munka, hiszen nem a U2 története, de nem is valamiféle "mikrofonállványos" önéletrajz. Az egykori Paul Hewson nem az életét mondja tollba, sokkal inkább egy kötetlen, éppen a beszélgetés időpontjában valami miatt aktuális témában próbálja kifejteni nézeteit, míg Assayas lelkiismeretes lexikonként, aprólékosan, sokszor okoskodva igyekszik gátat vetni a sztár túlcsordulni készülő gondolatainak. A legmegfelelőbb műfaji besorolás mégis a terápia lenne, néha olyan érzésünk támad, mintha - persze csak a "páciens" munkájával kapcsolatos - pszichológiai jegyzőkönyvet olvasnánk annak ellenére, hogy a beszélgetők nagyjából azonos korú és ízlésű (Assayas azért kifinomultabbnak tűnik), egyenrangú partnerek. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a Bono Bonóról (borzasztó cím, az eredetiben egy hajszállal jobb: Bono on Bono; Megyeri Zsuzsa fordítása viszont remek) nem szimpla pályakép, hanem minden ízében őszinte beszélgetés, amelyben egy olyan emberrel ismerkedhetünk meg, akinek a "szívében az esze". És ez a kulcs. Noha Bono szövegeiből egy félművelt, sokszor felszínes, nem különösképpen eredeti gondolkodású karakter bontakozik ki, mindez egyáltalán nem számít. Vajon melyik rocksztár nem az? Különösebben az sem számít, hogy - bár ikonként dicséretes dolog - az énekes szerény, becsületes és tisztességes férfi benyomását kelti. Akadnak még ilyenek is. Ellenben az a hit, ami Bonót jellemzi, valóban egyedülálló. A könyv attól különleges, hogy egy igazi hívőt ismerhetünk meg. Patetikusabban: egy igazi keresztényt. Ráadásul olyat, aki hosszú pályafutása alatt be is bizonyította, hogy a hit hegyeket képes megmozgatni. Nemcsak a zenében, hanem olyan ügyekben is, mint az afrikai adósságeltörlés vagy az ír megbékélés. Vagy bármiben. Lehet, hogy sokak számára ellenszenves, tenyérbe mászó, ahogy Bono világot vált meg, de a könyv elolvasása után az a legnagyobb tanulság, hogy sokat tanulhatunk tőle. Lehet, hogy az együgyűségnek látszó dolgok valójában csak pofonegyszerűek?

Európa Könyvkiadó, 2006, 3400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.