Lemez

The Somersault Boy: Come On Feel The Misery

  • Mihályi Dávid
  • 2017. augusztus 20.

Zene

Sallai László (ének, gitár) nevével többször lehetett találkozni az utóbbi hónapokban. Másik két együttesének, a Felső Tízezernek és a Szabó Benedek és a Galaxisoknak nemrégiben jelentek meg lemezei, most viszont itt van Horváth Zoltánnal (basszusgitár) és Mika Sundholmmal (dobok) közös projektjének, a The Somersault Boynak is az új, amúgy második albuma. A lemez kiválóan indul a Come On Feel The Misery címadó számmal, s összefoglalja mindazt, amit a félórás anyagtól várhatunk: fülbemászó dallamokat és nagyszerű refréneket. Mivel Sallai a Felső Tízezerrel már bizonyította, hogy remek slágerszerző, a lemez legnagyobb meglepetése Mika Sundholm dalszerzői bemutatkozása: az Every Night az ötvenes-hatvanas évek legjobb szerelmes balladáinak modern változata, ha a The Penguins az Earth Angelt vagy ha a The Beach Boys a Surfer Girlt napjainkban venné fel, olyan végeredményt hallanánk, mint a dobos dala. A Nobody Cares About My Band (Anymore) című dal gitártémája viszont már a Beatlesre emlékeztet, és még ez is csak a jéghegy csúcsa! A tizenkét dal hallgatása közben szinte mindig előjön valami régi zenei emlék, mintha ez az egész egy régi válogatáslemez volna… Hogy ez mégsem akkora baj, az leginkább annak köszönhető, hogy a The Somersault Boy mindezt olyan természetességgel és őszintén vezeti elő, hogy egyáltalán nem várunk tőlük zenei újításokat. Úgy tűnik, a zenekar célja a Come On Feel The Miseryvel az lehetett, hogy bárhol és bármikor klubbá varázsolják a környezetüket. És ez maradéktalanul sikerült.

Normafa Records, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.