mi a kotta?

Új világ jő

  • mi a kotta
  • 2018. november 11.

Zene

„Pangloss a metafizikával vegyes teológiát s a kozmológiával kapcsolatos kretinológiát tanította. Remekül tudta bizonyítani, hogy nincs okozat ok nélkül, hogy ebben a lehető legeslegjobb világban a nemes báró kastélya a legeslegszebb várkastély, s hogy a nemes báróné a bárónék legjobbika.

– Bizonyos – mondta – s kimutatható, hogy nem is lehetnek másképp a dolgok, mert ha már mindennek célja van, minden, ugyebár, szükségképpen a legeslegjobb célért is van. Orrunk például azért van, hogy legyen min hordani a szemüveget, s lám ezért is hordunk szemüveget. Lábunk láthatólag arra való, hogy nadrágot húzzunk rá, ezért is van nadrágunk. A kövek arra termettek, hogy szépen megfaragják őket, no meg persze, hogy kastélyokat építsenek belőlük; ezért is van őméltóságának ilyen gyönyörű kastélya; a tartomány legnagyobb ura illő, hogy a legeslegszebb házban lakjék; és mivel a hízó disznók arra valók, hogy megegyék őket, azért eszünk mi disznóhúst egész áldott esztendőben. Következőleg, akik azt állítják, hogy minden jól van ezen a földön, ostobaságot állítanak; azt kellene mondaniok, hogy minden a legjobban van.

Candide hallgatta figyelemmel, s hitt neki szíve ártatlanságában…”

Így oltotta be a nagy Leibniz jócskán vulgarizált tanával Pangloss elpusztíthatatlanul derűlátó növendékét, míg csak ki nem pofozták a bárói kastélyból. Candide kalandjai szombat este nem olvasmány gyanánt, hanem Leonard Bernstein operettjében kacskaringóznak majd elénk, hiszen a születési centenárium apropója meg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál végre elhozza ezt a delikát és könnyed remekművet. A karmester Hámori Máté, a rendező pedig Böhm György lesz, a címszerepben Szemenyei Jánost találjuk majd, míg Kunigunda egyszerre virtuóz és kacagtatóan parodisztikus szoprán szólamát az idei Simándy Énekverseny egyik győztese, a horvát Antonia Dunjko fogja elénekelni (Nemzeti Hangversenyterem, október 13., hét óra).

Jövő csütörtökön egy másik Bernstein, a szigorúan csak névrokon, továbbá kortárs és jó barát, vagyis Elmer Bernstein jut majd szerephez az Óbudai Danubia Zenekar amerikai programján (Zeneakadémia, október 18., fél nyolc). Nevezetes filmzenéje, A hét mesterlövész képsorai alá, illetve fölé komponált muzsika fog majd megszólalni a fiatal osztrák karmester, Azis Sadikovic által igazítva, egy Copland- és egy Duke Ellington-szerzemény között félúton.

A létező világok legjobbika meg az új világ kommendálása után végül zárjuk az e heti ajánlót a magunk legsajátabb világával: Bartók Béla és Kurtág György kozmoszával. Ebbe az univerzumba most Várjon Dénes zongorakoncertje nyit számunkra királyi utat, merthogy ő – ugyancsak a fesztivál jóvoltából – a kurtági Játékok megannyi részletét csakúgy eljátssza majd nekünk, akár Bartók Szonatináját vagy a Három csíkmegyei népdalt (Budapest Music Center, október 15., fél nyolc).

Ígéretes koncert persze az említetteken kívül még jó néhány akad az elkövetkező napokra, de azok adataiért kéretik fellapozni a komolyzenei melléklet hosszú-hosszú programajánlóját! Már csak hogy az a munkánk se vesszen kárba!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.