mi a kotta?

Új világ jő

  • mi a kotta
  • 2018. november 11.

Zene

„Pangloss a metafizikával vegyes teológiát s a kozmológiával kapcsolatos kretinológiát tanította. Remekül tudta bizonyítani, hogy nincs okozat ok nélkül, hogy ebben a lehető legeslegjobb világban a nemes báró kastélya a legeslegszebb várkastély, s hogy a nemes báróné a bárónék legjobbika.

– Bizonyos – mondta – s kimutatható, hogy nem is lehetnek másképp a dolgok, mert ha már mindennek célja van, minden, ugyebár, szükségképpen a legeslegjobb célért is van. Orrunk például azért van, hogy legyen min hordani a szemüveget, s lám ezért is hordunk szemüveget. Lábunk láthatólag arra való, hogy nadrágot húzzunk rá, ezért is van nadrágunk. A kövek arra termettek, hogy szépen megfaragják őket, no meg persze, hogy kastélyokat építsenek belőlük; ezért is van őméltóságának ilyen gyönyörű kastélya; a tartomány legnagyobb ura illő, hogy a legeslegszebb házban lakjék; és mivel a hízó disznók arra valók, hogy megegyék őket, azért eszünk mi disznóhúst egész áldott esztendőben. Következőleg, akik azt állítják, hogy minden jól van ezen a földön, ostobaságot állítanak; azt kellene mondaniok, hogy minden a legjobban van.

Candide hallgatta figyelemmel, s hitt neki szíve ártatlanságában…”

Így oltotta be a nagy Leibniz jócskán vulgarizált tanával Pangloss elpusztíthatatlanul derűlátó növendékét, míg csak ki nem pofozták a bárói kastélyból. Candide kalandjai szombat este nem olvasmány gyanánt, hanem Leonard Bernstein operettjében kacskaringóznak majd elénk, hiszen a születési centenárium apropója meg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál végre elhozza ezt a delikát és könnyed remekművet. A karmester Hámori Máté, a rendező pedig Böhm György lesz, a címszerepben Szemenyei Jánost találjuk majd, míg Kunigunda egyszerre virtuóz és kacagtatóan parodisztikus szoprán szólamát az idei Simándy Énekverseny egyik győztese, a horvát Antonia Dunjko fogja elénekelni (Nemzeti Hangversenyterem, október 13., hét óra).

Jövő csütörtökön egy másik Bernstein, a szigorúan csak névrokon, továbbá kortárs és jó barát, vagyis Elmer Bernstein jut majd szerephez az Óbudai Danubia Zenekar amerikai programján (Zeneakadémia, október 18., fél nyolc). Nevezetes filmzenéje, A hét mesterlövész képsorai alá, illetve fölé komponált muzsika fog majd megszólalni a fiatal osztrák karmester, Azis Sadikovic által igazítva, egy Copland- és egy Duke Ellington-szerzemény között félúton.

A létező világok legjobbika meg az új világ kommendálása után végül zárjuk az e heti ajánlót a magunk legsajátabb világával: Bartók Béla és Kurtág György kozmoszával. Ebbe az univerzumba most Várjon Dénes zongorakoncertje nyit számunkra királyi utat, merthogy ő – ugyancsak a fesztivál jóvoltából – a kurtági Játékok megannyi részletét csakúgy eljátssza majd nekünk, akár Bartók Szonatináját vagy a Három csíkmegyei népdalt (Budapest Music Center, október 15., fél nyolc).

Ígéretes koncert persze az említetteken kívül még jó néhány akad az elkövetkező napokra, de azok adataiért kéretik fellapozni a komolyzenei melléklet hosszú-hosszú programajánlóját! Már csak hogy az a munkánk se vesszen kárba!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?