Lemez

Ujj Zsuzsi & Darvas Kristóf: Jövő hét kedden

  • - minek -
  • 2017. szeptember 30.

Zene

Az ismét aktív Csókolom zenekar énekesnője, dalszerzője régóta muzsikál együtt Darvas Kristóf billentyűs-harmonikással. A kicsiny, intim terekben – leginkább a Kisüzem és a Lumen nevű kulturális szórakozóhelyeken –, 2012 és 2016 között rögzített koncertekből Pap Dávid Tamás szerkesztett és vágott össze egy lemeznyit. A zömmel a Csókolom-repertoárból, néha régi kabarékból vagy az úttörők daloskönyvéből ismerős dalok és versmegzenésítések Ujj Zsuzsi markánsan reszelős, egyben érzelmektől fűtött hangján szólalnak meg, hangulatos, sokszor finoman ellenpontozó zenei kísérettel, ami szépen láncra fűzi a számokat. Ujj korábbi interjúját idézve, ez a felállás valóban személyesebb, intimebb és mélyebb tartalmat ad a daloknak, bár néha hiányolhatjuk a Csókolom szinte garázsrockos zúzását. A diszkréten adagolt, visszafogott zenei kíséret egyrészt előtérbe engedi az énekesnőt, s ha valakinek eddig nem lett volna nyilvánvaló, ebből világosan kiderül, hogy mennyire jó dalszerző, milyen erős sorokat, verzéket, refréneket tud írni. Ugyanakkor a zene mégis orvul az előtérbe lopakodik, s ekkor lesz nyilvánvaló, milyen sokat tesz hozzá a villanyorgona a Cica Mica megemelt szitkozódásához, vagy hogy milyen finom, francia filmzenéket idéző eleganciát kölcsönöz a vibrafon az Ilyen a nő című számnak. A lemez korlátozott önterápiára is alkalmas: képes sebeket feltépni, de rögtön be is gyógyítja azokat.

PrePost Records, 2017

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.