NAPOZÓ - NYÁRI PROGRAMAJÁNLÓ - Változó fesztiválok

Vissza kicsibe

Zene

Átalakulóban a fesztiválbiznisz, aminek a legnagyobb rendezvények lehetnek a kárvallottjai, miközben a családias hangulatú bulik is a megmaradásért küzdenek.

A zenei fesztiválok halálának éve volt 2024: csak az Egyesült Királyságban hatvan nagy rendezvény húzta le a rolót, de elbukott az évekig az egyik legerősebb brandnek számító párizsi Lollapalooza is. A Burning Man fesztivál évek óta először nem volt telt házas, és tavaly a Coachella is 15 százalékkal kevesebb jegyet adott el, mint 2023-ban.

Az okok sokrétűek, és messze túlmutatnak a gazdasági nehézségeken. Amikor újraindulhatott a buli a koronavírus-járvány után, a világ és Magyarország fesztiválszervezői egészen új helyzetben találták magukat: nagy fesztiválokról eltűntek a fiatalok. A fesztiválipar mintha identitásválságba került volna: a Szigeten 2001-ben még a placebós Brian Molko személyesen üzent a már akkor is homofób kijelentésekkel feltűnő Tarlós Istvánnak, míg újabban a legtöbb fellépő mintha azt sem tudná, ki Magyarország miniszterelnöke. Ezeket a bulikat az tette naggyá, hogy többnek tűntek egy szimpla mulatságnál: a jövőnek tűntek és a fiatalság hangjának. Míg itthon a 2010-es években egy követ nem lehetett úgy eldobni, hogy azzal ne valami fesztivál egyik vendégét találjuk el, mostanra bedőlt a VOLT és a Balaton Sound is. A bejáratott nevekből a Sziget maradt csak, és dübörögnek az olyan félig egyetemi mulatságok, mint az EFOTT vagy a SZIN, és csökkentett üzemmódban, de azért ott maradt Zamárdinak a főleg magyar fellépőket felvonultató Strand Fesztivál.

A nagy fesztiválok persze még rentábilisak – bár épp a Sziget szervezőcége termelt 3,7 milliárd forint veszteséget tavaly –, de ez már az a fajta komfortos bulizás, amelyet bátran be tud vállalni a nemzetközi influenszervilág is, külön divattanácsok készülnek hozzá, a nagy ruhaüzletek mindenféle fesztiváltrendekkel készülnek rá. A tavalyi Szigeten már ott volt saját ruhaboltjával Galambos Boglárka, Lagzi Lajcsi lánya, aki korábban a Váci utcában nyitott üzletet olyan termékekkel, amelyek nem lógtak volna ki a sajókeresztúri Rodostó diszkó felhozatalából sem. A nagy fesztiválok VIP-részlegében egy rakás influenszer és újgazdag szaladgál – csupa olyan ember, akik elől valaha a kultúracsinálók a fesztiválokra menekültek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.