Visszaszámlálás (Tricky)

  • Sz. T.
  • 1997. január 9.

Zene

Volt először is az a hipnotikus Massive Attack-klip, az Unfinished Sympathy: fekete énekesnő, sátáni Jagger-hangminta a háttérben, végtelen pillanat, mint maga a járda, ahol méltóságteljes léptekkel halad, és miközben hallod, hogy a zene észbontó stúdiómunkával keveredett olyanra, amilyenre, a képen egyetlen rohadt vágás sincs. A korszellem azt diktálta, hogy valamirevaló klipet miszlikbe kell aprítani, ők viszont totál szembementek az MTV egyirányú forgalmával. Ettől kezdve a Massive Attack fogalom, viszonyítási pont, pont.

Volt először is az a hipnotikus Massive Attack-klip, az Unfinished Sympathy: fekete énekesnő, sátáni Jagger-hangminta a háttérben, végtelen pillanat, mint maga a járda, ahol méltóságteljes léptekkel halad, és miközben hallod, hogy a zene észbontó stúdiómunkával keveredett olyanra, amilyenre, a képen egyetlen rohadt vágás sincs. A korszellem azt diktálta, hogy valamirevaló klipet miszlikbe kell aprítani, ők viszont totál szembementek az MTV egyirányú forgalmával. Ettől kezdve a Massive Attack fogalom, viszonyítási pont, pont.

A klipből nem derült ki, de mára közhely, hogy a Massive Attack bristoli kollektívájának egyik szorgos munkása Tricky volt - rappelt, szövegeket írt, producerként ügyködött az 1991-es Blue Lines és a három évvel későbbi Protection albumokon. Aztán az összeveszés: a zenekar nem tartott igényt egy számára, erre ő lelépett. Meg se állt Londonig, ott underground DJ-ként keresett pénzéből kiadta kislemezen saját maga. Ez volt az Aftermath, Martina (néha Martine) Topley-Bird énekével, akit még a Massive Attack-időkben ismert meg (egyébként van egy másfél éves lányuk). Pár ezer példányt nyomatott belőle. 1994-ben újra kiadták, felkerült Tricky 1995-ös albumára, a Maxinquaye-re is, ami hazai pályán 200 ezer példányban kelt el, a külföld ezt feltornázta félmillióra, a zene pedig, amit a sajtó - merthogy szavakkal dolgozik a szerencsétlen - a triphop címkével ellátott skatulyába gyömöszölt be, a klubvilágból végképp rászakadt a nagyvilágra. Ettől kezdve a szó legszorosabb értelmében értendők a tavaly novemberi Pre-Millennium Tension album sorai: "Azelőtt Trükkös Kölyöknek neveztek... ma szupersztárnak hívnak."

És ettől kezdve Trickynek életrajza is van. Hivatalos, publikus, mégis hihető, sejthetően nincs benne szépítve semmi. Sőt. Épp elég kemény ahhoz, hogy az ember megsejtse, mitől kerül ki ennyire fojtogatóan sűrű zene a keze alól. Született 1968-ban, Adrian Thaws néven. Anyja félig afrikai, félig walesi; amikor a fia négyéves volt, öngyilkos lett. Maxinquaye-nek hívták, ma ott van 500 ezer lakásban és minden normális lemezboltban. Apja Jamaicából tántorgott be. Amikor az asszony kilépett a képből, a fiút és kishúgát saját testvéreire és szüleire bízta - egy viszonylag friss interjú szerint azóta se látták egymást. Tricky nagyvonalú, megérti a fatert, hogy az nem bírta kezelni a problémáit, és gond nélkül elszívna vele egy jointot. A nagybácsik, akik körül cseperedett, jazzt és reggae-t hallgattak, amúgy a védelmi üzletágban tevékenykedtek. Tricky is kis gengszternek indult, megtanulta, milyen érzés a boltfeltörés, de szerencséjére nem sokszor kapták el. Ha nincs rap, talán rács mögött rohad el, így viszont 18 évesen tagja lett a Fresh 4 bristoli rapcsapatnak, ahonnan egyenes út vezetett a Massive Attackhez és a szólókarrierhez. Nem álszerény, prófétának mondja magát (I Be The Prophet EP), majdnem istennek (Nearly God album), vele dolgozni kitüntetés, aki ebben részesül, az már valaki - csak egy hevenyészett névsor: turnén PJ Harvey, lemezen Neneh Cherry, Alison Moyet, Terry Hall, Gravediggaz, Whale meg persze Björk, akinek friss remixalbuma (Telegram; MaNcs, 1996. december 5.), mármint a design, ugyanolyan artisztikusan sejtelmes kék fényben úszik, mint a vele egy időben megjelent új Tricky.

Amilyen tökéletes cím volt személyes okból a Maxinquaye, annyira passzol tartalmilag a Pre-Millennium Tension: háromnegyed óra tömény, ezredvégi feszültség, súlyos és vészjósló, amit csak fokoz a két fő hang közötti kontraszt - Martináé (aki kevesebbet énekel, azt is többször eltorzítva, mint az előző albumon) tündöklően tiszta tud lenni, ha akar, vele szemben Trickyé akárha gégemetszés után szólna. Mondja is, "alig kapok levegőt", aztán ellenkezőjére fordítja Grandmaster Flasht, "ne lökj meg, mert a szakadék szélén állok, nagyon is megpróbálom elveszteni a fejem". Biztos megműtötte magát a keverőpulton, de belejátszhat az asztma is: "Tricky fogja asztma-inhalálókészülékét, mélyen tüdejébe szívja az orvosságot - indul az Option vele készült riportja -, aztán rágyújt egy precízen sodort jointra." Jöhet a millennium.

Sz. T.

Pre-Millennium Tension, 4th and Broadway/Island

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.